Kultúra
„Fölfelé megy borban a gyöngy”
2019. augusztus 5.
Habár már az ókori görögök és rómaiak is elegyítették a bort vízzel, az első valódi, szikvízből, illetve szódából készült fröccsöt valószínűleg Fóton itták meg egy szüreti mulatságon, ahová Jedlik Ányos érkezett egy „ős-szifonnal”. A feltehetően kellemes fröccs-élményt Vörösmarty Mihály versben örökítette meg. A nyári nagy melegben – természetesen csak mértékkel – kellemes és népszerű szomjoltó napjainkban is a fröccs: de csak jó borból és szódából készítsük.
A legenda szerint a bankvilág, valamint irodalmi és a művészeti élet egyik központi figurája, Fáy András fóti pincéjében itták az első fröccsöt (amit feltehetően több is követett). Fáy András 1842-es szüretére több barátját is meghívta, köztük Vörösmarty Mihályt és Czuczor Gergelyt, aki magával vitte unokatestvérét, Jedlik Ányost is. Az elektromotor, az öngerjesztésű dinamó és nem utolsó sorban az iparilag előállított szénsavas víz feltalálója nagy szerencsénkre a birtokra nem üres kézzel érkezett, vitt egy különleges szerkezetet is: egy „ős-szódásüveget”. Iszogatás közben az egyik borral teli pohárba egy kis szódát is hintett, spritzerként nevezve az italt. „Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs!"” – kontrázott állítólag Vörösmarty. A költőt e borozgatós nap igencsak megihlette, élményét így jegyezte le a Fóti dal című versében: „Fölfelé megy borban a gyöngy; / Jól teszi. / Tőle senki e jogát el / Nem veszi. / Törjön is mind ég felé az / Ami gyöngy; / Hadd maradjon gyáva földön / A göröngy.”
A fröccs a 19. század vége felé, valamint a századfordulón már nagy népszerűségnek örvendett, a polgárság egyik kedvenc frissítő itala lett.
A bor, a fröccs sok magyar írót művében visszaköszön, köztük az egy ideig a Józsefvárosban is lakó Krúdy Gyula írásaiban is. Az íróról külön fröccs-típust is elneveztek, a Krúdy-fröccs 9 dl borból és 1 dl szódából áll, ami szerinte „éppencsak megnevetteti a bort”. Mások mellett Bródy Sándor, Molnár Ferenc és Hunyady Sándor több művében is visszatérő frissítő a fröccs.
Egészségünkre!
A fröccs a 19. század vége felé, valamint a századfordulón már nagy népszerűségnek örvendett, a polgárság egyik kedvenc frissítő itala lett.
A bor, a fröccs sok magyar írót művében visszaköszön, köztük az egy ideig a Józsefvárosban is lakó Krúdy Gyula írásaiban is. Az íróról külön fröccs-típust is elneveztek, a Krúdy-fröccs 9 dl borból és 1 dl szódából áll, ami szerinte „éppencsak megnevetteti a bort”. Mások mellett Bródy Sándor, Molnár Ferenc és Hunyady Sándor több művében is visszatérő frissítő a fröccs.
Fontos, hogy a fröccsöt ne ásványvízzel, hanem szódával és jó borból készítsük. Az ásványvíz ugyanis csak felerősíti a bor illat- és ízhibáit. Ajánlott kerülni a hordós érlelésű borokból készített spriccereket, inkább a zamatos, nem túl savas, reduktív eljárással készített borokat válasszuk. A fröccshöz legtöbbször olaszrizlinget szoktak ajánlani (főleg a Balaton-felvidéken), de például a cserszegi fűszeres, az irsai olivér, a királyleányka, a chardonnay is kedvelt alapanyag. Az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző könnyebb, gyümölcsösebb rosé borokból készült fröccsök is.
Egészségünkre!
Fröccskalauz a meleg napokra
Kisfröccs: 1dl bor + 1dl szóda
Nagyfröccs: 2 dl bor + 1 dl szóda
Hosszúlépés: 1 dl bor + 2 dl szóda
Házmester: 3 dl bor + 2 dl szóda
Vice-házmester: 2 dl bor + 3 dl szóda
Háziúr: 4 deci bor + 1 deci szóda
Lakófröccs: 1 deci bor + 4 dl szóda
Alpolgármester: 4 dl bor + 6 dl szóda
Polgármester: 6 dl bor + 4 dl szóda
Puskás fröccs: 6 dl bor + 3 dl szóda
Újházy fröccs: szóda helyett kovászos uborka leve
Szöveg: Nedbál Miklós
