Kétgyermekes apa, építész és a Palotanegyedben tevékenykedő civilek meghatározó alakja. Miért éppen Józsefváros?

A gyermekkoromat Gyöngyösön töltöttem, majd az egyetem miatt kerültem fel Budapestre, ahol a BME építészmérnöki karán végeztem. A feleségemmel is itt ismerkedtem meg, akivel az első közös lakásunk éppen a Palotanegyedben, a Bródy Sándor utcában volt. Az első ”fészek” mindenki számára meghatározó: annyira megszerettük a környéket, hogy azóta is itt ragadtunk.

Hogyan került kapcsolatba a CaPE-val?

2008-ban alakult az Egyesület, egy évvel később már rendszeres látogatója voltam a CaPE által szervezett programoknak, később pedig részt is vállaltam ezek előkészítésében és megvalósításában.
Az EUB I. ütemének kivitelezésében már civil felügyelőbizottsági tagként vettem részt, egy útépítő és egy építőmérnök szakember mellett, akikkel a megvalósult felújításokat követtük. Ez egyébként deklarált cél volt a kezdetektől.

Azonban a kezdeti lendület megtört.

Valóban. Eredetileg a vendéglátóhelyeket és egyéb vállalkozásokat üzemeltető helyi vállalkozók és lakosok hozták létre a Cape-t. Viszont nem csupán a saját érdeküket képviselték, hanem az egész környék kulturális, lokálpatrióta jellegét erősítették különböző fórumokkal és összejövetelekkel. Az üzleti szféra azonban egy idő után háttérbe szorult és a lendület is alább hagyott.

Mi változott később?

A korábbi kereskedők és vendéglátósok helyét lassan átvette egy teljesen civil vezetés. Az elnökség száz százalékban helyi, lokálpatrióta lakosokból áll; kortól, nemtől és foglalkozástól függetlenül. Szigorúan társadalmi munkában tevékenykednek az önkéntesek, a szabadidejükből áldozva a közösségnek. A felelősségi területekben vannak átfedések, azonban ha valaki bedob egy témát, akkor általában meg is nyeri a hozzá tartozó feladatokat.

Ez viszont pénz nélkül sehol nem működik. Milyen forrásokból valósítják meg az elképzeléseiket?

Alapvetően pályázunk mindenre, amire csak lehetőségeink engedik, emellett jelképes tagdíjat fizetnek az egyesületi tagok, és persze ott van a felajánlható egy százalék, valamint az alkalmi befizetések.

 

A képviseleten kívül mit kapnak ezért a tagok?

Egy élhetőbb lakókörnyezetet, továbbá létrehoztuk a CaPE kártyát, mellyel arra törekszünk, hogy a helyi szolgáltatók kedvezményeket adjanak a kártya birtokosainak. Ez egy kölcsönös együttműködés, hiszen azzal, hogy helyben költik el a pénzüket a lakók, a helyi vállalkozásokat támogatják, akik cserébe különböző kedvezményeket adnak.

A civil szervezetek általában nincsenek könnyű helyzetben, ha hallatni akarják a hangjukat. Milyen az együttműködés az önkormányzattal?

Szeretném leszögezni, hogy az Egyesület politikailag teljesen független, azonban az elnökség alaptermészetéből fakadóan törekszik a jó viszonyra mindenkivel. A viták egy ilyen kapcsolat természetes velejárói, hiszen a CaPE tevékenységének meghatározó részét teszi ki az érdekérvényesítés. Az együttműködés mára eljutott arra a szintre, amikor a javaslatok nem csupán nyitott fülekre találnak, hanem előzetesen ki is kérik a véleményünket. Fel lehet tenni a kérdéseket és választ is kapnak rá az emberek, a vállalások és ígéretek pedig számon kérhetőek. Ebben partner Palotanegyed önkormányzati képviselője és az alpolgármester is.

Fel is teszik a kérdéseket az emberek?

Igen, hiszen az egyesület tagjai elkötelezettek a CaPE céljainak megvalósításában, így nemcsak beszélnek a problémákról, hanem – lehetőségeikhez mérten – tesznek is a megvalósításért.

Mondana egy példát?

Sokan panaszkodnak a szemétre és a tisztaság hiányára a lakókörnyezetükben, de kevesen tesznek a megszüntetéséért. A CaPE tagjai évente kétszer takarítási akciót szerveznek, de például számos padot is lefestettek már.
 

Az együttműködés egyik legmeghatározóbb és szintén kézzel fogható eredménye az Európa Belvárosa Program, melynek II. ütemében már az előkészületek időszakában bevonták a civil szervezeteket. A várakozásoknak megfelelően alakul a program megvalósítása?

Az önkormányzat a kezdetektől partnerként kezelte az Egyesületet, mely hozzáállás a mai napig nem változott. A mi feladatunk főleg a közösségépítő tevékenységekre fókuszál, ezeket a tavalyi évben kezdtük, idén pedig gőzerővel folytatjuk.

Az EUB II. keretében megújuló 24 társasházban indítjuk útjára a Megélt történelem programot, ahol bemutatjuk a ház történetét, tablókat állítunk össze és sétákat szervezünk a lakók segítségével. A végső cél egy, a házakat bemutató könyv megjelentetése és egy internetes oldal létrehozása. A „Mi büszke Bródy Sándor utcaiak” projekt keretében városnéző sétát találtunk ki, amelyhez játékos formában feladványok is tartoznak.

Szervezzük a CaPE gyermeknapot, ami egy, mára hagyománnyá vált kezdeményezés, melynek keretében a körút túloldaláról is várunk nagycsaládos, rászoruló gyerekeket, akiknek különböző játékokkal, kézműves foglalkozással, vetélkedőkkel kedveskedünk. A nap egy interaktív, nagyszabású piknikben csúcsosodik ki a megújuló társasházak bevonásával, korhű jelmezekkel, aszfaltfestéssel és a kirakatok „élővé varázsolásával” – csak néhányat említve a számtalan program közül.
 

A közösségépítés kiterjed a Palotanegyedben működő intézményekre is?

Minden évben keresünk alkalmat arra, hogy meghívjuk a Palotanegyedben működő intézményeket. Ezzel szeretnénk elősegíteni azt, hogy a kerületben fellelhető óriási kulturális potenciál kiteljesedhessen.

Ha megpróbálja elképzelni a Civilek a Palotanegyedért Egyesületet öt év múlva, mit lát?

Egy kiemelkedően sikeres civil szervezetet. Szeretnénk folytatni a megkezdett programokat és elérni azt, hogy minél több helyi lakos vegyen részt a programjainkon, melyek minden esetben ingyenesek.

Köszönöm az interjút!