A magyar kultúra napja Józsefvárosban
2014. január 23.
Január 22-én országszerte koncertekkel, irodalmi estekkel, díjátadókkal emlékeztek meg a Himnusz születésnapjáról, amelyet 1989 óta A magyar kultúra napjaként tisztelünk. Józsefváros a Párbeszéd Háza gyönyörű jezsuita kápolnájában rendezett ünnepi műsort.
Mi, akik Józsefvárosban élünk, bizonyos szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen gyakorlatilag a mai magyar kultúra egyik bölcsőjében találjuk magunkat nap mint nap. Legyen szó a Nemzeti Múzeumról vagy a fővárosi nagykönyvtárról, vagy az egész épített környezetről, amelyre büszkék lehetünk. A kerület vezetése azt szeretné, ha ezt minél többen megtapasztalhatnák, ezért nemcsak a jeles napokon igyekszik közkinccsé tenni Józsefváros zenei, képzőművészeti és egyéb kulturális értékeit – kikapcsolódást és feltöltődést nyújtva mindenki számára.
Ezt követően Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a Párbeszéd Háza igazgatója beszélt a kulturált emberi kapcsolatok és értékek megtartó erejéről hazánk történetében, majd Pálinkás Péter vezetésével színre lépett a Kodály Zoltán Férfikar. Csodálatosan zengett a kórus a kápolnában, miközben a magyar dalkultúra évszázadainak csúcsteljesítményeiben gyönyörködhettünk – a 12. századi magyar gregorián dallamtól kezdve, a protestáns népéneken és a katolikus egyházi éneken át, Erkel, Liszt és Kodály Zoltán műveiig.
Közben Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus A magyar nyelv című versét is hallhattuk Halasi László Antal előadásában. Operarészleteket adott elő Töreky Katalin és Ujvári Gergely, a Magyar Állami Operaház két énekese. Kodály Székelyfonójának a Csitári hegyek alatt című duettje és a Háry János toborzója alatt a Vasas Művészegyüttes Alapítvány tánckarának szólistái táncoltak.
Az est betetőzéseként a férfikar talán legmegrázóbb előadása következett: Ady Endre verse, a Fölszállott a páva, amelyet Kodály egy ősi stílusú, pentaton, ereszkedő dallammal zenésített meg. Majd a zeneköltő Ugrótánc című, jóval vidámabb erdélyi népdalfeldolgozását követően kórus és közönsége együtt énekelte el nemzeti imánkat, a Himnuszt.
De a kultúra napja még nem ért véget. Mert ugyanitt, a kápolnában ekkor nyílt meg Csete Ildikó „Nyelvében él a nemzet” című kiállítása. A textilművész műveinek tárgya konkrét és átvitt értelemben is a magyar civilizáció öröksége. Sulyok Miklós művészettörténész megnyitó beszédét követően Keresztes Nagy Árpád kobzos, énekmondó adott eszmetörténeti magyarázattal fűszerezett ízelítőt hangszere és a magyar dalkultúra történetéből. A február 21-éig látható tárlaton Csete Ildikó utóbbi évtizedben készült munkái láthatók, főleg textilművészeti méretekben monumentális újraírások: az Ómagyar Mária-siralom, a Szent István intelmei, a Halotti beszéd és könyörgés.
Forrás: jozsefvaros.hu
