Múlt és jelen
A Mikszáth tér és épületei
2016. augusztus 9.
A XIX. század végén a Palotanegyed közel sem volt annyira beépítve, mint napjainkban: a szellősen elhelyezkedő paloták és bérházak között kertek húzódtak. A Szentkirályi és az egykori József utca (ma Krúdy és Reviczky utcák) kereszteződésében lévő Mikszáth tér is sokáig csak a paloták közti, névtelen zöldterület volt, mára azonban a kerület egyik leghangulatosabb tere lett.
A terület először 1900-ban kapott nevet, Reviczky Gyula, a fiatalon elhunyt költő után Reviczky térnek nevezték el. Ekkori híres épületei között volt Irinyi János gyufagyára, majd az annak helyére épült eklektikus tömb, amiben évtizedeken át a Piarista Gimnázium működött, illetve a vörös klinkertéglás palota, amelyet várszerű kinézete és a harmadik emeleti, favázas „Júlia-erkélye” tesz a tér legmeghatározóbb épületévé.
A tér szimbólumának számító, fehér mészkőből faragott Mikszáth-szobrot a főváros megrendelésére Kocsis András, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el 1961-ben. A területet az önkormányzat az elmúlt években teljesen megújította, változatos burkolatával, felújított homlokzataival, a Mikszáth-szobrot ölelő kerttel és az előtte épített csobogóval egyedi hangulatú belvárosi térré varázsolta.
A közterület végleges névadója az írófejedelem, Mikszáth Kálmán, aki élete utolsó éveiben itt lakott. A főváros vezetése 1910-ben döntött arról, hogy a teret átnevezik, így 1911-től a mai nevén találjuk a térképeken. Viszonylag épségben vészelte át a második világháború pusztítását, de a homlokzatokon az 1956-os forradalom harcai sokáig nyomot hagytak.
A tér szimbólumának számító, fehér mészkőből faragott Mikszáth-szobrot a főváros megrendelésére Kocsis András, Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el 1961-ben. A területet az önkormányzat az elmúlt években teljesen megújította, változatos burkolatával, felújított homlokzataival, a Mikszáth-szobrot ölelő kerttel és az előtte épített csobogóval egyedi hangulatú belvárosi térré varázsolta.
