Közösséget építünk
Átadták a Hit pajzsa-díjat
2019. február 25.
Idén immár tizennyolcadik alkalommal adták a Parma fidei – Hit pajzsa díjat, melyet azok az élő egyházi személyek kaphatnak meg, akik hűen őrizték hitüket és magyarságtudatukat a kommunista diktatúra idején is. A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódó elismerést és a vele járó vörösréz pajzsot – Madarassy István ötvösművész alkotását – ebben az évben Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, költő és író vehette át kerületünkben, a Párbeszéd Házában február 23-án tartott ünnepségen Mádl Dalma asszonytól.
A megjelenteket és a díjazottat Horváth Béla volt kisgazda politikus, a díj alapítója köszöntötte, majd Erdő Péter bíboros áldotta meg az ünnepség résztvevőit és beszélt annak a döntésnek a jelentőségéről, mely szerint Ferenc pápa elismerte Mindszenty József bíboros hősies erényeit. Mint mondta, ez fontos lépés a szentté avatás útján.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte, sokan véljük úgy, hogy változásra van szükség Európában. Az európai vezetőknek büszkének kellene lenniük kereszténységükre, és a keresztény közösségek rombolása helyett segíteni kellene azok megerősödését. „A keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet” – hangsúlyozta Rétvári Bence.
Az államtitkár kitért arra is, hogy „sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette”. Mint mondta: a XX. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettőnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlmutatva a diktatúrákon, túlélte ezeket a megpróbáltatásokat. „ Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. „Nekünk is el kell döntenünk, hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára, vagy Európa külső határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövőjét is befolyásolja. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot, és meg kell védeni közösségeinket"– fogalmazott Rétvári Bence.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az alkalomra küldött levelében úgy fogalmazott: „a kommunista hatalom pontosan tudta, hogy a legnagyobb ellensége a kereszténység. Ezért záratta be az egyházi iskolákat, tiltotta be a szerzetesrendeket, ezért félemlítette meg, börtönözte be, üldözte el vagy ölte meg papok, szerzetesek százait. De a terror és az erőszak a szívekben csak kitartást eredményezett" - írta levelében a miniszter, aki szerint a történelem mindig kihívások elé állította az egyes népeket, de az igazi tragédiák akkor következtek be, amikor az emberiség megkérdőjelezte az Istenbe vetett hitét, az Isten létét. Az istentelen eszmék kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek” – írta a miniszter.
Bolberitz Pál katolikus pap, pápai prelátus a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Nehéz körülmények között nőtt fel, szülei földművesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitűnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklődésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be a rendbe, amikor azt feloszlatta a kommunista államhatalom, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az ELTE-n tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.
Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita főiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban. Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai műveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Főszerkesztője volt a Távlatok című, negyedévente megjelenő teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.
A díjátadó ünnepséget a Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő és Faragó Laura Kossuth díjas népdalénekes által előadott versek és dalok tették teljessé.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára köszöntőjében kiemelte, sokan véljük úgy, hogy változásra van szükség Európában. Az európai vezetőknek büszkének kellene lenniük kereszténységükre, és a keresztény közösségek rombolása helyett segíteni kellene azok megerősödését. „A keresztény kultúra és közösségek nélkül az az Európa, amely az elmúlt évszázadokban, évezredben létezett, nem létezhet” – hangsúlyozta Rétvári Bence.
Az államtitkár kitért arra is, hogy „sokan temették az egyházat az elmúlt évszázadokban, de az egyház eddig mindannyiukat eltemette”. Mint mondta: a XX. században két diktatúra is létezett, amely rendszert épített az istentelenségre. Mindkettőnek vége szakadt, ugyanakkor az egyház, amelyet üldöztek, túlmutatva a diktatúrákon, túlélte ezeket a megpróbáltatásokat. „ Az egyház sokkal több, mint tagjainak közössége, ha csak annyi lenne, elbukott volna a történelem viharaiban” – jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, hogy Szabó Ferenc szellemi értelemben egész életében hordozta a hit pajzsát. „Nekünk is el kell döntenünk, hova akarjuk tenni ezt a pajzsot a keresztény értékrend védelmében: a saját lakásunk küszöbére, a templomaink ajtajára, vagy Európa külső határára. Mert ez az egész életmódunkat és a közösségünk jövőjét is befolyásolja. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy Európa kapujára és mindenhova, ahol keresztény ember van, ki kell tenni ezt a pajzsot, és meg kell védeni közösségeinket"– fogalmazott Rétvári Bence.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az alkalomra küldött levelében úgy fogalmazott: „a kommunista hatalom pontosan tudta, hogy a legnagyobb ellensége a kereszténység. Ezért záratta be az egyházi iskolákat, tiltotta be a szerzetesrendeket, ezért félemlítette meg, börtönözte be, üldözte el vagy ölte meg papok, szerzetesek százait. De a terror és az erőszak a szívekben csak kitartást eredményezett" - írta levelében a miniszter, aki szerint a történelem mindig kihívások elé állította az egyes népeket, de az igazi tragédiák akkor következtek be, amikor az emberiség megkérdőjelezte az Istenbe vetett hitét, az Isten létét. Az istentelen eszmék kitermelték magukból a nácizmust és a kommunizmust, amelyek közösen több mint 100 millió ember könyörtelen elpusztításáért, és további százmilliók életének megnyomorításáért felelnek” – írta a miniszter.
Bolberitz Pál katolikus pap, pápai prelátus a díjazottat méltatva felidézte: Szabó Ferenc 1931-ben született a Zala megyei Kálócfán. Nehéz körülmények között nőtt fel, szülei földművesek voltak, de észrevették fiuk tehetségét, aki korán kitűnt irodalmi és a francia nyelv iránti érdeklődésével. Jezsuita szerzetesi hivatása már középiskolás korában kialakult benne, de pont akkor lépett be a rendbe, amikor azt feloszlatta a kommunista államhatalom, így novíciusi éveit titokban végezte el Budapesten. Közben az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az ELTE-n tanult francia nyelvet és magyar irodalmat.
Az 1956-os forradalom leverése után a jezsuita elöljárók külföldre küldték a tanuló rendtagokat. Szabó Ferenc így került Belgiumba, ahol a Leuven melletti eegenhoveni jezsuita főiskolán folytatta teológiai tanulmányait. 1962-ben szentelték pappá Brüsszelben. Doktori fokozatot Párizsban szerzett 1966-ban. Ezután Rómába került, ahol 1992-ig volt a Vatikáni Rádió magyar nyelvű műsorának szerkesztője. A rádiós munka mellett tanulmányokat, könyveket írt és teológiai műveket fordított magyar nyelvre. 1992-ben visszatért Magyarországra. Főszerkesztője volt a Távlatok című, negyedévente megjelenő teológiai folyóiratnak, emellett tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán.
A díjátadó ünnepséget a Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő és Faragó Laura Kossuth díjas népdalénekes által előadott versek és dalok tették teljessé.
Forrás: jozsefvaros.hu
Fotó: Senger Nikolett/jozsefvaros.hu
