Sára Botond beszédében emlékezetett: a 2010-ben, Józsefvárosban elindult újjáépítés során kerületünk minden nagy tere megújult a rajta található játszóterekkel együtt, valamint újak is létesültek. A polgármester rámutatott: a most megnyílt játszótér a palotanegyedbeli családoknak különösen fontos, hiszen azok a Gutenberg tér mellett már ide is elhozhatják gyermekeiket, ha a szabad levegőn szeretnének tölteni néhány órát.

„Az új játszóterek legtöbbje már bizonyos tematika mentén kerül kialakításra. A három héttel ezelőtt, a Német utcában átadott például egy befogadó játszótér, ahol együtt játszhatnak a mozgásukban korlátozott és egészséges gyermekek. Ez, itt a Múzeumkertben pedig a XIX. és XX. század fordulóját idézi meg, ráadásul két, Józsefvároshoz kötődő történet segítségével” – mondta Sára Botond, hozzátéve: a Pál utcai fiúk és A Muzi című regény világa hozza el a mai gyerekek számára a régi idők hangulatát és játékait, mindezt a korszerű és biztonságos eszközökkel.

„Ezúton szeretnék köszönetet mondani Magyarország Kormányának és Kocsis Máténak, hogy meghallgatta a józsefvárosi és palotanegyedi emberek kérését, és segítette a játszótér létrehozását. Köszönjük, hogy támogatnak minket terveink megvalósításában, abban, hogy Józsefváros továbbra is fejlődő, biztonságos, családbarát hely legyen, ahol jó élni és felnőni, ami otthont nyújt minden itt élő embernek” – zárta szavait Józsefváros polgármestere.
 

„Józsefváros arca és megítélése alapvetően megváltozott”

„Történelmi és irodalomtörténeti helyszínen állunk” – kezdte beszédét Gulyás Gergely, emlékeztetve a hallgatóságot a Rádió épületénél lezajlott sorsdöntő, 1956-os eseményekre, valamint A Pál utcai fiúk, Olaszországban is kötelező olvasmányként számon tartott regény helyszíneire.

„Fontosak ezek a zöldterületek, hiszen ezek lehetőséget adnak arra, hogy az itt felnövő gyermekek és a kerületet egyre többen otthonául választó fiatal is használhassa őket. Büszkén és örömmel mondhatjuk, az elmúlt évtizedben Józsefváros megújult, korábbi képe és megítélése alapvetően megváltozott. A kerület ma Budapest egyik leggyorsabban, leglátványosabban fejlődő kerületévé vált, amihez szeretnék gratulálni” – mondta a miniszter, felhívva a figyelmet, milyen látványos eredményeket produkál a kormány és egy kerület együttműködése.
Varga Benedek köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az elkészült munkában. A Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, a most átadott játszótérrel visszaadták a gyermekeknek a Múzeumkertet, hiszen ahogyan A Pál utcai fiúk mindenki által ismert történeteiből tudhatjuk, az mindig is az ifjú generációk egyik kedvenc parkja volt. 

Kikapcsolódás az egész családnak

Egry Attila alpolgármester lapunknak elmondta, a kerület és a múzeum közötti szép, példaértékű együttműködéssel született újjá a játszótér, amellyel szeretnék a Palotanegyedet még vonzóbbá és kényelmesebbé tenni a családok, fiatal szülők számára. 

Szilágyi Demeter arra hívta fel a figyelmet, a játszótér átadásával lezárult a Múzeumkert rekonstrukciós projektje, amelyen nagyon sokat dolgozott Józsefváros vezetése. Az önkormányzati képviselő rámutatott, a Palotanegyed lakói régóta jelezték azon igényüket, hogy – csakúgy, mint egykor – újra legyen játszótér a Múzeumkertben, és minden generáció élvezhesse a park nyújtotta lehetőségeket. „Nagy öröm számomra, hogy ez megvalósult” – összegezte Szilágyi Demeter.
A beszédeket követően zenés műsor keretében a Turay Ida Színház művészei hívták kis bolondozásra és játékra a gyermekeket vidám jelmezekben.
 

Lóvasút, verkli, golyózás – múltidéző mókák a kicsiknek

A Múzeumkert játékai a békebeli főváros hangulatát idézik meg a látogatóknak: egy működő kintorna repít vissza bennünket abba a korba, mikor még verklisek járták az utcákat, a gyerkőcöket egy aprócska lóvasúti kocsi csábítja beszállásra a hozzátartozó, hangulatos kis állomásépület mellett, és külön területet alakítottak ki azok számára, akik fel szeretnék eleveníteni a Pál utcai fiúkból is jól ismert játékot, a golyózást – korabeli elnevezésével a gojzizást. És az sem okoz gondot, ha valakinek a helyszínen jutna eszébe, hogy beszállna a játékba, ám otthon felejtette üveggolyóit, hiszen pótolhatja őket a játszótéren található automatából.

 „… a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség. Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi!” – olvasható a játszótéren Pásztor Árpád, Múzeumkertől szóló, 1930-ban megjelent ifjúsági regényének idézete.