Múlt és jelen
Az orvosok és kórházak védőszentje - Szent Rókus kápolna a Rákóczi úton
2019. március 20.
A Blaha Lujza tér közelében, a Rákóczi út, Gyulai Pál utca sarkán áll az 1710-es évek elején épült, az orvosok és kórházak védőszentjének, Szent Rókus – és Szent Rozália – tiszteletére emelt kápolna. Az évszázadok során többször bővítették, olykor azonban még elbontása is felmerült, de erre szerencsére végül sosem került sor. Többször megsérült, így Budapest 1945-ös ostromakor az épületet találat érte, a romok eltakarításakor bukkantak a „háromkarélyos kamrájára” (cella trichora). Az ókeresztény, római hagyományokban gyökerező, hármas apszisú Szent Rókus kápolnának fontos a művészettörténeti jelentősége.
A Palotanegyed szélén, a Rákóczi úton sétálva érdemes betérni a Szent Rókus kápolnába, ahová a járda szintjétől pár lépcső visz lefelé. Ez Józsefváros egyik legrégebbi épülete, egy XI. századi épület maradványaira épült. Az 1710-es járván idején Pest város tanácsa „a pestisjárványban Isten büntetését vélte felismerni a város lakóinak bűneiért, Istennél engesztelő szószólóul és védőszentül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta” és megfogadta, hogy tiszteletükre kápolnát emeltet (a cella trichora eredetileg a XI. században épült).
A kápolnát 1739-40-es években bővítették ki mai méretére. 1751–65 között toronnyal és a homlokzatot díszítő szent szobrokkal gazdagodott. 1797-ben, a Rókus közkórház építésekor a kápolnát felújították, ekkor Zitterbarth Mátyás építőmester homlokzati tornyot is emelt. Az 1838-as árvíz a templomban is nagy károkat okozott, az árvíz emlékét a külső falon egy kőtábla őrzi. Az épület megsérült 1945-ben és 1956-ban is, így többször újjá kellett építeni. 2002-ben kívülről teljesen felújították a plébániát, a templom belső része 2009-ben szépült meg.
A barokk kápolna főhomlokzatát több szobor is díszíti, legfelül Szent Rókus szobra, valamint Szent István, Szent Adalbert és Szent Gellért püspök, illetve Szent László, Erzsébet, Margit, Imre szobra, a bejárat feletti dombormű Szent Rozáliát ábrázolja. A templom bejárata mellett szintén egy szobor áll: a keresztre feszített Krisztus Máriával, a mű 1790-ben került erre a helyre.
A templom és a kórház közötti kis udvart pedig meditációs kertként szeretnék megnyitni, amelyhez közvetlen kapcsolat is épülne a Rákóczi út felől.
1327-ben hunyt el. Szent Rókust, az orvosok és a kórházak védőszentjét ifjú zarándokként, bottal a kezében, kenyeret hozó kutyával, lábán pestises keléssel, a vállán vörös kereszttel szokták ábrázolni. Rozáliával és Sebestyénnel együtt ők a „pestises szentek”. Ünnepe augusztus 16-án van.
A kápolnát 1739-40-es években bővítették ki mai méretére. 1751–65 között toronnyal és a homlokzatot díszítő szent szobrokkal gazdagodott. 1797-ben, a Rókus közkórház építésekor a kápolnát felújították, ekkor Zitterbarth Mátyás építőmester homlokzati tornyot is emelt. Az 1838-as árvíz a templomban is nagy károkat okozott, az árvíz emlékét a külső falon egy kőtábla őrzi. Az épület megsérült 1945-ben és 1956-ban is, így többször újjá kellett építeni. 2002-ben kívülről teljesen felújították a plébániát, a templom belső része 2009-ben szépült meg.
A barokk kápolna főhomlokzatát több szobor is díszíti, legfelül Szent Rókus szobra, valamint Szent István, Szent Adalbert és Szent Gellért püspök, illetve Szent László, Erzsébet, Margit, Imre szobra, a bejárat feletti dombormű Szent Rozáliát ábrázolja. A templom bejárata mellett szintén egy szobor áll: a keresztre feszített Krisztus Máriával, a mű 1790-ben került erre a helyre.
Korábbi tervek szerint szeretnék a látogatók, turisták előtt is megnyitni az altemplomot, és új urnatemetőt is létesítenének, amelyekhez már tervek is készültek.
A templom és a kórház közötti kis udvart pedig meditációs kertként szeretnék megnyitni, amelyhez közvetlen kapcsolat is épülne a Rákóczi út felől.
Szent Rókus
Montpellier-ben született 1345 körül, apja a város kormányzója volt. Rókus már kiskorától szigorú aszkéta életet élt, iskolás korától böjtölt, imádkozott és jótékonykodott.
1327-ben hunyt el. Szent Rókust, az orvosok és a kórházak védőszentjét ifjú zarándokként, bottal a kezében, kenyeret hozó kutyával, lábán pestises keléssel, a vállán vörös kereszttel szokták ábrázolni. Rozáliával és Sebestyénnel együtt ők a „pestises szentek”. Ünnepe augusztus 16-án van.
Szerző: Nedbál Miklós
