Múlt és jelen
Az Uránia Filmszínház épülete a Rákóczi úton
2019. január 11.
A Józsefváros szélén húzódó mai Rákóczi út a XIX. század végén a főváros egyik meghatározó sugárútjává vált. Itt épült fel az Astoriánál a Nemzeti Színház és a Blaha Lujza téren a Népszínház – ezeknek a helyét ma már csak emlékmű jelzi. Azonban a kettő között ma is áll az az épület, amelyben az Uránia Ismeretterjesztő Társaság a tudomány népszerűsítését felvállalta. 1899-től tartottak mozgófilm-vetítéseket az épületben, amit a későbbiekben már csak erre a célra használtak.
Az Uránia filmszínház – jól látható keleties formáival – feltűnő és kissé idegen jelenség a Rákóczi úton az őt körülvevő, főleg neoreneszánsz épületek között. Az épületet Schmahl Henrik tervezte, a kivitelezést a nagyváradi építőmester és építész Rimanóczy Kálmán végezte. Az 1895-ben benyújtott terven az engedélyt négyemeletes bérházra kérték, amelyben hangverseny és táncterem is helyet kapott. Schmahl Henrik az 1880-as években korának divatos neoreneszánsz stílusában kezdett el épülteteket tervezni, azonban később a velencei későgótika és az arab építészet is hatott rá – ennek nyomai az Uránia épületében is felfedezhetők.
A homlokzat arányaiban és tagolásában a reneszánsz, a lodzsákon a velencei palotaépítészet, míg a díszítésben a mór építészet világa jelenik meg. Ez a sajátos eklektika adja a filmszínház egyedi, összetéveszthetetlen arculatát.
A belső térben a keleties hatás még jobban érvényesül. A festett gipsz dekoráció, a falak tapétát utánzó festése, az arany szín használata és a fényviszonyok sajátos hangulatot teremtenek. Az épület – amelyet 2002-ben újítottak fel – alsó két szintje mozi céljára szolgál, a felső három pedig eredetileg lakóház volt, ma pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem működik benne.
Ludmann Mihály, művészettörténész
A homlokzat arányaiban és tagolásában a reneszánsz, a lodzsákon a velencei palotaépítészet, míg a díszítésben a mór építészet világa jelenik meg. Ez a sajátos eklektika adja a filmszínház egyedi, összetéveszthetetlen arculatát.
A belső térben a keleties hatás még jobban érvényesül. A festett gipsz dekoráció, a falak tapétát utánzó festése, az arany szín használata és a fényviszonyok sajátos hangulatot teremtenek. Az épület – amelyet 2002-ben újítottak fel – alsó két szintje mozi céljára szolgál, a felső három pedig eredetileg lakóház volt, ma pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem működik benne.
Ludmann Mihály, művészettörténész
Fotó: Huszár Boglárka/Józsefváros újság
