Beruházni a fiatalságba
2015. június 8.
Magyarországon rengeteg tehetséges fiatal van, akik megfelelő segítséggel sikeres hazai és nemzetközi vállalkozásokat hozhatnak létre. Zékány Zoltán, a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ szakmai igazgatója szerint megéri a fiatalokba befektetni, hiszen ők a jövő gazdaságának motorjai. Interjú.
A H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ egy viszonylag új kezdeményezés. Hogyan került kapcsolatba vele?
Jelenleg a Központ szakmai igazgatója vagyok, azonban „előző életemben” voltam már szinte minden újságírótól a vállalkozóig. Az elmúlt 12 évben egy Hévíz-Keszthely központú szállodalánc marketing igazgatójaként tevékenykedtem, ennek köszönhetően kaptam felkérést a H13 vezetésére.
Komoly referenciának hangzik. Miért váltott?
A szállodalánchoz tartozó marketinget és értékesítést, valamint egy nagy létszámú call centert is én felügyeltem, amely minden szempontból egy sikeres történet volt. Azonban úgy gondolom, hogy az embernek ki kell magát próbálnia más területeken is. A fiatalságba beruházni hálás dolog, de mindig nagy kihívás. Józsefváros felvállalta ezt a feladatot, én pedig örömmel segítek benne.
Volt kapcsolata korábban a kerülettel?
Igazából még a várossal sem nagyon, hiszen Hajdúszoboszlóról és Debrecen környékéről származom, onnan kerültem Budapestre közel 20 éve. Természetesen megfordultam korábban a környéken, de engem is meglepett, hogy az egykor rossz hírű kerület milyen gyökeres változáson ment keresztül és milyen előremutató kezdeményezéseknek ad helyet, a Palotanegyeddel az élén. Mára már nem kell győzködni az ismerőseimet, – akár magánszemélyekről, akár vállalkozásokról beszélünk – hogy megéri ide jönni.
Tehát valahol a sztereotípiák lebontása is célja volt.
Pontosan. Úgy gondolom, hogy Józsefváros nagyon jó úton jár és bízom abban, hogy a H13 is jelentős szerepet tölt be ebben.
Milyen koncepció mentén hozták létre a Központot?
A H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központot a Józsefvárosi Önkormányzat álmodta és valósította meg Európai Uniós források segítségével, az Európa Belvárosa Program keretén belül. A Horánszky utca 13. egy tizenhét lakásos társasház volt az átalakítás előtt, a funkcióváltást követően pedig 2013. februárjában nyitottuk meg.
Több funkciója is van a Központnak, de folyamatosan kutatjuk az új lehetőségeket. Egyrészt diákcentrumként működünk, melynek keretében helyet adunk a kerületben található felsőoktatási intézmények szabadidős- és kulturális kezdeményezéseinek. Másrészt kerületi információs pontot tartunk fent, ahol bárki igénybe veheti a kihelyezett számítógépeket, és megtudhat a helyi üzletek nyitva tartásától a képviselők fogadóórájáig bármilyen, őket érdeklő információt. Harmadik, kiemelt feladatunk a vállalkozásfejlesztési inkubáció. Ezek mellett kulturális feladataink is vannak, így helyet adunk kortárs galériáknak, színházi előadásoknak, illetve könnyűzenei koncerteknek is, de több egyetemi rendezvényt, így kari bulikat is tartottak már az épületben.
Bárhol találtak volna a kerületben alkalmas ingatlant a tervek megvalósításához. Miért pont Palotanegyedre esett a választás?
Korábban készítettek egy hatástanulmányt, mely szerint Józsefvárosban húszezer diák fordul meg naponta, ami számomra is megdöbbentő volt. Az itt működő, számos felsőfokú intézmény döntő többsége a Palotanegyedre koncentrálódik, ezért adta magát, hogy egy központi helyen, a Horánszky utcában hozzuk létre a Központot.
Térjünk vissza a vállalkozásfejlesztéshez. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Először is szétválasztanám a dolgot: van egy inkubációs és egy co-working iroda szolgáltatásunk. Az inkubáció az úgynevezett prémiumszolgáltatásunk. Ide egy üzleti tervvel pályázhatnak a 18-35 év közötti fiatalok, amelyet egy független, szakmai zsűri bírál el. A pályázati folyamat része egy személyes elbeszélgetés, hiszen nagyon fontos a leendő vállalkozó személyisége is, az „open space” jellegű munkafolyamatok miatt. A nyertesek egymás felé fordított asztalokon dolgoznak, hogy egymást segíthessék. Mondok egy leegyszerűsített példát: ha egy design cégnek könyvelési nehézségei támadnak, akkor csak odafordul a mellette lévő könyvelő cég asztalához, és rögtön megkapja a szükséges információt.
Kik jelentkezhetnek az inkubációra?
Vállalkozáshoz szükséges ötlettel, vagy kezdő (három évnél fiatalabb) vállalkozóként lehet hozzánk bekerülni. Az első esetben a jelentkezők még nem voltak vállalkozók, tőlük elvárás, hogy az egy, vagy - rugalmas esetben - további egy évvel meghosszabbított inkubációs időszak alatt indítsa el a vállalkozását. A második esetben a munkahelyteremtést ösztönözzük azzal, hogy a nálunk töltött idő alatt legalább egy fővel bővítse az alkalmazottai létszámát. Célunk, hogy egy év alatt annyi tudással vértezzük fel a fiatalokat, hogy ha innen kikerülnek, akkor valóban sikeres vállalkozókká váljanak.
Ha valakinek három évnél régebben működő vállalkozása van, de szüksége lenne segítségre, hova fordulhat?
Fontos, hogy nem csak a fiatalokkal, hanem a regnáló vállalkozásokkal is foglalkozunk. Havi szinten tartunk olyan rendezvényeket, ahol a kerület gazdasági életének vezetőivel - Egri Attila alpolgármester is gyakran elfogadja a meghívásunkat -, valamint más kurrens előadókkal találkozhatnak az érdeklődők. Ebben az ”üzleti klubban”a józsefvárosi vállalkozók számára érdekes előadók tartanak előadást. Volt már nálunk NAV osztályvezető, aki az adózásról beszélt, vagy a Google magyarországi vezetője is.
Az inkubációs folyamatban résztvevők milyen konkrét támogatást kapnak, a szakmai iránymutatáson túl?
Biztosítunk számukra munkaállomást, ami széket, íróasztalt és egy számítógépet foglal magában, valamint mentorálást, coachingot, könyvelési és pályázatírási segítséget adunk. A házban több partnerünk is tevékenykedik, akik jelentős támogatást tudnak biztosítani a kezdő vállalkozásoknak. Ilyen partnerünk a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Széchenyi Programiroda, illetve az Új Nemzedék Központ. Emellett inkubációs workshopokat szervezünk mentoráltjainknak, ahová kimondottan az ő igényeiknek megfelelő előadókat hívunk meg.
Két típusú inkubációt hirdettünk meg: vannak, akik napi szinten használják a munkaállomásokat a H13-ban, ők bruttó 20 000 Ft-ot, akik pedig csak szakmai segítséget vesznek igénybe, azoknak bruttó 12 000 Ft-ot kell fizetni havonta. Úgy gondolom, ennek a többszörösét kapják vissza, hiszen próbálunk nekik maximálisan segíteni.
Ennek pedig már az eredményei is látszódnak.
Így van. Straub Fanni és csapata több startup versenyen is díjazottak voltak. Emellett mi is rendeztünk egy regionálisan kiírt startup versenyt, amely kimondottan női stratup célcsoportról szólt. Mivel ilyen kezdeményezés még nem nagyon volt a térségben, ezért komoly szakmai sikerként könyvelhettük el, amelynek a nemzetközi visszhangja is jelentős volt.
A fiatal vállalkozók azonban egyszer elhagyják a Horánszky utcát. Mik a tapasztalatok, milyen irányban folytatják jövőjüket a vállalkozások?
A tehetségükkel és az általunk biztosított támogatással rengeteg kapu nyílik ki számukra. Azonban később is szeretnénk mindent megtenni azért, hogy a befektetett energiát a kerületben kamatoztassák. Ezért az önkormányzattal együtt kitaláltuk az inkubáció második szakaszát, amely azt jelenti, hogy az inkubációból kikerült csaptok nagyon kedvezményesen juthatnak önkormányzati ingatlanokhoz, amiket, mint irodahelyiségeket vehetnek birtokba. Az első évben csak a közös költséget + 10%-ot fizetnek, és az ötödik év végére érnek el oda, hogy a piaci árat fizessék. Így tudjuk azt elérni, hogy az a szegedi egyetemista, aki itt kezdte el a vállalkozását, ne vigye majd vissza Szegedre, hiszen itt olyan környezetet és feltételeket teremtünk, amely vonzóvá teszi számára Józsefvárost.
Említette korábban a CoWorking szolgáltatást.
Természetesen mi is törekszünk a profitábilis működésre, így – mivel a H13 közösségi munkatérként is funkcionál - egyszerre több mint 40 vállalkozónak tudunk munkaállomást biztosítani különböző konstrukciókban, havi és napi térítés ellenében. Az asztalaink maximális kihasználtsággal működnek, de igyekszünk folyamatosan bővíteni a rendelkezésre álló tereket.
Többször is szóba hozta az önkormányzattal közös kezdeményezéseket. Milyen a kapcsolat a kerület vezetésével?
Mivel ők a fenntartóink, így kötelezően jó a kapcsolatunk. De a viccet félretéve, maximálisan hatékony az együttműködés. Például a mi javaslatunk volt az is, hogy az inkubációs programból kikerülteket valamilyen módon próbáljuk meg helyben tartani. A képviselők teljes mértékben támogatták ezt, sőt, testületi döntés is született ennek módjáról.
A civilekkel is sikerült partneri viszonyt kialakítani?
Nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani a helyi civil szervezetekkel, rendszeresen helyet biztosítunk az általuk kezdeményezett programoknak is.
Szakmai igazgatóként milyen hosszú távú célokat szeretne elérni Józsefvárosban?
Elsősorban, hogy az innen kiröppenő fiatal vállalkozók a gazdaság motorjai legyenek. Úgy gondolom, hogy a gazdaságban is nagyon fontos a vérfrissítés, így a H13 Diák- és Vállalkozásfejlesztési Központ mindent elkövet azért, hogy ezek a vállalkozások sikeresek legyenek. Az inkubátorházak hatékony működtetésében Józsefváros mindenképpen az élen jár, hiszen azok, akik ma Magyarországon ezzel foglalkoznak, azok közül csak 20 olyanról tudok, akik nem csupán a bérleti díj beszedésével foglalkoznak.
Köszönöm az interjút!