2008-ban olyan egyesületet szerettünk volna létrehozni, amelynek segítségével – a modern kornak megfelelően – úgy tudjuk szolgálni a mindennapokat, hogy közben megőrizzük a negyed identitását, ugyanakkor a jelenlétünkkel, kapcsolatainkkal segítjük a helyi kultúrát és a lokálpatriotizmust, valamint az érdekvédelmet.

Milyen létszámmal fogtatok neki a közös munkának és mennyien dolgoztok jelenleg az egyesületben?

Egy húsz-harminc fős ”kemény” maggal indultunk, innen került ki az alapító tagok nagy része is. Mi mind a negyed lakói voltunk, vagyunk. Ehhez csatlakoztak a Krúdy utca üzletei - Gizi nénitől a vendéglátósokig, a környék lakói és a Józsefvárosi Önkormányzat is. Napjainkban? Változó. El szoktam mondani, hogy több mint tízezer a Palotanegyed lakosainak száma. Ebből kétezren követnek minket a közösségi felületen – ennyien már biztosan tudnak rólunk –, de az a tapasztalatom, hogy sokakat érdekel a negyeden kívülről is a tevékenységünk.  Száz fölött van a pártolói tagsággal rendelkezők száma. De azért a legaktívabban még mindig a kezdeti kis csoport dolgozik.

Ha jól tudom, rögtön nagy fába vágtátok a fejszéteket a Múzeumkerttel kapcsolatban, ami akkoriban még közel sem így nézett ki.

Valóban, már az induláskor is fontosnak tartottuk a Múzeumkert rekonstrukcióját, ami akkor még kavicsos parkoló volt. A Nemzeti Múzeum megtalálta rá a forrásokat, így idén ez a projekt – a játszótér átadásával – véget ér, az eredmény pedig önmagáért beszél.

Hasonló kezdeti cél volt – és azt mondhatom, ez is megvalósult – a Mikszáth tér és a Krúdy utca korszerűsítése, amely az évek alatt elnyerte jelenlegi sétálóutca jellegét. A közelmúltban pedig elindult egy újabb önkormányzati kezdeményezés – tanulmányterv szinten –, hogy hogyan lehetne a Mikszáth tér - Krúdy utca - Lőrinc pap teret a funkcióhoz igazítani.

Személy szerint, te hogyan csöppentél bele az egyesület életébe?

Az első négy évben, mint külsős vettem részt az eseményeken; ilyen volt az önkormányzattal közösen szervezett Palotanegyedi esték is. Majd idővel rendszeresedtek azok a fórumok, amelyek az utcák, a közterek megújításával foglalkoztak. Az önkormányzat nem hagyta figyelmen kívül a javaslatainkat, sőt az utca-felújítási és forgalomtechnikai programok felügyeletében is számított a véleményünk. Ez már az Európa Belvárosa projekt volt, amely óta majdnem nyolc év telt el. Ez idő alatt szavaztak bizalmat nekem a tagok elnökként, és azóta is szoros kapcsolatban, mondhatni partnerként működtünk, működünk az önkormányzattal és a RÉV 8-cal együtt.

Ha már említetted az Európa Belvárosa projektet: milyen lehetőségeket kaptatok az önkormányzat civil partnereiként a pályázattal?

Amikor kapcsolatba kerültem az egyesülettel, pont akkor indult a fővárosi TÉR-KÖZ pályázat keretében az Európa Belvárosa projekt, amelynek voltak úgynevezett ”soft” elemei. Ehhez már közvetlenül megkeresték a CaPE-t. A pályázatnak köszönhetően a korábban már említett Palotanegyedi esték folytatását tűztük ki célul, hogy egyfajta kulturális mozgalmat indítsunk. Így jött létre a Bródy-ősz, amely egy kulturálisabb, sétálósabb és a Bródy-piknik, ami viszont egy vidámabb, lazább, mulatósabb program. Az viszont az összes programunkra igaz, hogy a helyi erőket próbáljuk mozgósítani: mind a zenében mind a többi programban a helyi előadókra hívjuk fel a figyelmet.

Milyen egyéb forrásokból gazdálkodik az egyesület?

Az egyesületünk bevétele nagyon minimálisan a tagdíjakból áll, emellett állami pályázatokból vagy társpályázatokkal próbáljuk a fix költségekre megteremteni a forrást, valamint az önkormányzati pályázatokon is rendszeresen szoktunk indulni. A legnagyobb forrás azonban – ami segítette az elmúlt 5-6 évünket – az Európa Belvárosa projekt volt.

Együttműködés nélkül azonban nehezebb lenne boldogulni. Milyen a kapcsolatotok az önkormányzattal?

Szerencsére azt mondhatom, hogy jó. Mivel már az alapító tagjaink között is voltak önkormányzati képviselők, így a bemutatkozás egyszerűbb volt.  A közös fórumokon való részvételekkel, érdekképviseleti egyeztetésekkel pedig mind szorosabbá tettük a kapcsolatot.  Ez a közös munka mindkét fél érdeke. Segítjük egymást. A helyi érdekeket csak együtt tudjuk továbbvinni vagy fejleszteni.

Hogyan tovább a következő 10 évben? Mik az egyesület távlati céljai?

Azt fontosnak érzem elmondani, hogy az elmúlt tíz évben a negyed közterei megújultak, a házak felújítási folyamatai is sínen vannak, hiszen aki akart, az már pályázott, köszönhetően a rengeteg pályázati lehetőségnek. A következő öt évre lenne még egy nagy projektünk, ami nem más, mint a közterület kizöldítése.

Hogy a természetnél maradjak, tudjuk, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket - mert ez az ötletünk a jelenlegi, így is korlátozott parkolási lehetőségeket megváltozatná -, de az élhetőbb, szerethetőbb, otthonosabb környezethez ez is hozzátartozik. A mai fiatalokat megkérdezve rengeteg pozitív megerősítést kaptunk az elképzelésünkhöz, ők támogatják a parkoló házak létrejöttét, de azt sem bánják, ha a közösségi közlekedést, biciklit, rollert is kell használni azért, hogy egy zöldebb környezetben élhessenek. Továbbá szeretnénk a sportolási lehetőségeket is kibővíteni a városrészben, valamint hosszabb ideje foglalkoztat bennünket – és amivel kapcsolatban az önkormányzattal és az utca intézményeivel együtt már egy konzorcium is kezd alakulni – a Trefort utca és annak környékének a megújítása. Ez a Palotanegyed azon utcája, amelyre csak közintézmény nyílik. A fentieket látva, vannak még tartalékok, van még hova fejlődni a Palotanegyedben és bízunk benne, hogy ez a pozitív folyamat nem áll meg.

Valamint az egyesület részéről is reméljük, hogy egyre többen ismerik meg tevékenységünket és csatlakozásukkal segítik majd munkánkat.