Palotanegyedi mindenes
Fiedler Ferenc képeivel bővült a Nemzeti Múzeum kiállítása
2016. augusztus 4.
Ezúttal Fiedler Péter, a Francois Fiedler Foundation elnökének jóvoltából négy festménnyel – a Palotanegyedből indult Fiedler Ferenc alkotásaival – bővült a tárlat, amelynek bemutatóját augusztus 4-én tartották a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Az időszaki kiállítás keretében három olyan cím nélküli olajfestményt mutattak be, amelyeket 1956-ban a forradalom tiszteletére készített Fiedler Ferenc. A negyedik alkotás egy litográfia 1958-ból, amely a Baroque - A forradalom emlékére címet viseli.
A Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című tárlatról Ihász István osztotta meg gondolatait. A kiállítás egyik kurátora elmondta, hogy rendhagyó módon egy installációba ágyazott galériát valósítottak meg a múzeum falai közt. Az egyszerű ceruza- és szénrajzoktól kezdve, a rézkarc és linómetszeteken át a festményekig és plakátokig számos műfaj képviselteti magát. Ihász István hangsúlyozta, hogy nem kizárólag az ’56 melletti, hanem ellenpontként a Kádárista reflexiókat is bemutatják. Az anyag később kiegészült a Fiedler Péteréhez hasonló felajánlásokkal, amelyeket továbbra is vár a múzeum. Fiedler Ferenc műveiről szólva elmondta, hogy kiváló nemzetközi alkotók közé – úgy, mint Chagall vagy Kokoschka – kerültek a festmények, amelyek 1956 végén, illetve 1958-ban készültek.
Fiedler Ferenc születésének 95. évfordulója alkalmából a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Krúdy Gyula utca 2. számú társasház falán.
Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés az intézmény számára, hogy újabb négy képet mutathatnak be a tárlaton. Emlékeztetett arra, hogy 1956 emlékét nem egy hagyományos történeti kiállítással szerették volna felidézni, hanem a forradalom által inspirált műalkotásokat helyeztek történeti keretbe. Mint mondta, a kiállítás sikerét jelzi a Fiedler Alapítvány felajánlása is, amelynek segítségével egy hazánkban kevéssé, nemzetközileg azonban kiemelkedően ismert festő alkotásait mutathatják be.
A Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című tárlatról Ihász István osztotta meg gondolatait. A kiállítás egyik kurátora elmondta, hogy rendhagyó módon egy installációba ágyazott galériát valósítottak meg a múzeum falai közt. Az egyszerű ceruza- és szénrajzoktól kezdve, a rézkarc és linómetszeteken át a festményekig és plakátokig számos műfaj képviselteti magát. Ihász István hangsúlyozta, hogy nem kizárólag az ’56 melletti, hanem ellenpontként a Kádárista reflexiókat is bemutatják. Az anyag később kiegészült a Fiedler Péteréhez hasonló felajánlásokkal, amelyeket továbbra is vár a múzeum. Fiedler Ferenc műveiről szólva elmondta, hogy kiváló nemzetközi alkotók közé – úgy, mint Chagall vagy Kokoschka – kerültek a festmények, amelyek 1956 végén, illetve 1958-ban készültek.
Fiedler Péter, a Francois Fiedler Foundation elnöke köszöntőjében elmondta: nagyon örül annak, hogy a Nemzeti Múzeum kiállította a nagybátyja képeit, hiszen a párizsi emigrációban világhírűvé vált festő egykor maga is nagyon bízott az 1956-os forradalom sikerében. A most kiállított művekről szólva elmondta, hogy azokban intenzíven érzékelhető az a feszültség és izgalom, ami Fiedler Ferencben volt az ’56-os események kapcsán.
Az absztrakt expresszionista művész életútját felidézve kitért arra, hogy már ötéves korában festett, tízévesen Leonardo da Vinci, Caravaggio, Michelangelo képeit másolta és a kassai templom oltárát díszítette, tizenéves korában pedig a Szépművészeti Múzeum is vásárolta a festményeit. Később Franciaországba költözött, ahol jó barátságot ápolt Miróval, 1951-től pedig a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állított ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder vagy Giacometti.
Fiedler Ferenc születésének 95. évfordulója alkalmából a közelmúltban helyeztek el emléktáblát a Krúdy Gyula utca 2. számú társasház falán.
A kibővült tárlat november 13-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Múzeumban.
