A kiállítást megnyitó köszöntőjében Mihályi Győző színművész emlékezetett arra, hogy a város épületei, terei, a benne élő emberek elsősorban a megörökítés céljából kerülnek lencsevégre a fotós kamerája által, hogy később ihletett teremtsenek a festőművész számára. A profi fotós „szeme” érzékelni tudja és meg is örökíti azt a pillanatot, vagy apró részletet, ami mellet egy átlagember a legtöbbször elmegy.

De Huszár Boglárka az ecset és az olajfesték által új megvilágításba helyezi a már dokumentált helyzeteket, eseményeket – a festő keze „selyem árnyalatot” ad a fotó témájának. A színművész szerint ezek az alkotások igazából nem is kiállításra valók, hanem lakásunk tereibe. Ezek között az alkotások között jó lehet élni, örömöt, optimizmust sugároznak.

 

Huszár Boglárka kérdésünkre, hogy miként alakult ki vonzódása a festészet felé, egyértelműen a családi vonalat emeli ki, felmenői között festők és szobrász-grafikusok is voltak – ebben a művészi világban nőtt fel. A kiállítás tematikájáról szólva a művész megosztotta velünk, hogy sokáig restaurátorként dolgozott, majd csak a festészetnek élt, melyben leginkább a portrék álltak hozzá közel.

 

Leginkább pedig azok a portrék, melyeket ő fényképezett, ő kapta el a pillanatot. Így megerősödött a fotózás iránti szenvedélye, és ezáltal kitágultak az ihletett pillanatok témái is. Ma már sokszor, ha ránézek a fotóra, látom a festményt – osztotta meg velünk művészi látásmódját az alkotó.

 

Huszár Boglárka Kettős-Látás című fotó- és festménykiállítása március elejéig tekinthető meg a H13 Galériában (Budapest, VIII. kerület, Horánszky utca 13.)


  Forrás: jozsefvaros.hu