Interjú
Interjú Egry Attila alpolgármesterrel, a Palotanegyed önkormányzati képviselőjével
2017. január 5.
Az elmúlt közel 10 évben látványosan fejlődött a Palotanegyed: megújult utcái, terei igazi belvárosi hangulatot árasztanak, az Európa Belvárosa Program segítségével pedig – a szemmel látható fejlesztések mellett – párhuzamosan vált ismét Pest kulturális és tudományos központjává. Egry Attilával a városrész múltjáról, jelenéről és a jövőbeni fejlesztési tervekről beszélgettünk.
Az új év elején sokan számot vetnek azzal, hogy mit végeztek el a megelőző időszakban. Különös aktualitást ad a dolognak, hogy a képviselő-testület ősszel döntött arról, hogy pályázatot nyújt be az Európa Belvárosa Program folytatására. Azonban mielőtt belemennénk a részletekbe, elevenítsük fel, hogy milyen eredményeket ért el az első két ütem. Nagyot változott a Palotanegyed az elmúlt 10 évben?
Több fejlesztést azonban támogatás nélkül, önerőből oldott meg az önkormányzat.
A harmadik ütemre mintegy 870 millió forintos programmal pályázik a kerület. Sikeres elbírálás esetén mire fogják elkölteni ezt a rengeteg pénzt?
Rendszeresen visszatérő probléma a Múzeumkert lehangoló állapota, valamint a Magyar Rádió épületegyüttesének hányattatott sorsa. Tud valami biztatót mondani a jövőre nézve?
Köszönöm az interjút!
Azt szoktuk mondani, hogy egy városfejlesztési projekt körülbelül 10 év után kerül abba a státuszba, hogy már az ott élők is elhiszik, hogy a változások tartósak lesznek. Annak ellenére, hogy a Palotanegyed az egyik legfejlettebb része Józsefvárosnak, szükség volt az Európa Belvárosa Programra, hogy egyszerre több területen is képes legyen megújulni.
Az első ütemben – mintegy 2 milliárd forintos, Európai Uniós beruházás keretében – létrejött a H13 Diák és Vállalkozásfejlesztési Központ, valamint 1.600 m2 sétáló és 10.900 m2 csillapított forgalmú utca létesült a Gyulai Pál, a Kőfaragó, a Mária, és a Horánszky utcákban, illetve a Gutenberg téren.
A fővárosi finanszírozású, 622 millió forintos második ütemben a közterületi program mellett hangsúlyos volt a társasházi rész, amelynek keretében 22 ház újult meg. Egy másik nagyon fontos alappillér a társadalmi program, amelyet kevésbé szoktunk hangsúlyozni, de nagyon fontos, hogy a civilekkel és az itt élőkkel együtt munkálkodjunk a negyed fejlesztésén.
Több fejlesztést azonban támogatás nélkül, önerőből oldott meg az önkormányzat.
Az elmúlt évben egy komoly lakossági igényt kielégítő, 21. századi rendelőt tudtunk megnyitni a Gutenberg téren, amely azért is fontos, mert azt szeretnék, hogy a családosok a negyedben maradjanak. Megújult a Horánszky utcai bölcsőde is, amelyre mintegy 100 millió forintot költött az önkormányzat az utóbbi két-három évben: megszépült a homlokzat, kicserélték a nyílászárókat és a hőszigetelést, az udvar mellett pedig a belső terek is megszépültek, játszóeszközöket vásároltunk. Ennek eredménye egy modern bölcsőde lett.
A harmadik ütemre mintegy 870 millió forintos programmal pályázik a kerület. Sikeres elbírálás esetén mire fogják elkölteni ezt a rengeteg pénzt?
Az EUB III-ban szeretnénk folytatni a nagyon sikeres társasházi projektet, hiszen a lakosság részéről nagy az igény erre. A közterület-fejlesztési program során a Puskin utca Rákóczi út és Pollack Mihály tér, a Szentkirályi utca Rákóczi út és Mikszáth Kálmán tér közötti szakasza, továbbá a Rökk Szilárd utca Krúdy Gyula utca és Gutenberg tér, valamint a Bródy Sándor utca Vas utca és Pollack Mihály tér közötti szakasza újulhat meg az önrésszel együtt több mint 560 millió forintból. Emellett természetesen a pályázat ismét számít a helyi civil szervezetek és közösségek segítségére a közösségépítő és identitáserősítő programok tervezése és végrehajtása kapcsán.
Egy másik visszatérő igény a Palotanegyedben egy saját idősklub létrehozása. Mikor vehetnek birtokba a kerületi nyugdíjasok egy saját klubhelyiséget?
A gyerekek és családok mellett nagyon fontosak az idősek, ezért az önkormányzat döntött egy idősklub létrehozásáról a Baross utca 21-ben. Jelenleg tervezési szakaszban van, azonban jövő ősszel szeretnénk megnyitni, hiszen sok idős lakója van a Palotanegyednek, akiknek szükségük van egy közösségi térre, ahol együtt lehetnek és kikapcsolódhatnak a hétköznapokon.
A városrészben járva és az ott élőkkel beszélgetve is az az érzése az embernek, hogy csak elvétve találkozhatunk közbiztonsági problémákkal. Mi garantálja, hogy ez így is marad?
Az utóbbi 10-15 évben valóban javult az emberek szubjektív biztonságérzete, köszönhetően a rendőrség, a közterület-felügyelet és a polgárőrség kiemelkedő munkájának, valamint a megújult kamerarendszernek. Azonban annak érdekében, hogy ezt az állapotot megőrizzük és tovább javítsuk, a Józsefvárosi Rendőrkapitánysággal közösen egy körzeti megbízotti iroda nyílik jövőre az orvosi rendelő egyik nem használt helyiségében, ahová a lakosok bizalommal fordulhatnak a kérdéseikkel.
Rendszeresen visszatérő probléma a Múzeumkert lehangoló állapota, valamint a Magyar Rádió épületegyüttesének hányattatott sorsa. Tud valami biztatót mondani a jövőre nézve?
A Nemzeti Múzeum parkja a tervek szerint a jövő évben fog megújulni és egy játszótér is lesz benne. A rádió épületének új funkcióval való feltöltése valóban sürgető, azonban még nincs döntés, hogy ki költözik oda. Ezek a beruházások viszont mind szükségesek ahhoz, hogy még pezsgőbb és kulturálisan sokszínűbb legyen a negyed.
Rengeteg turista érkezik Józsefvárosnak ebbe a kis részébe, illetve számtalan oktatási intézmény is található itt. Sokan aggódnak amiatt, hogy előbb-utóbb – a felmerülő igények miatt – a szomszédos kerülethez hasonló bulinegyed alakul ki itt. Mi a véleménye erről?
Természetesen az önkormányzat részéről is volt aggodalom e tekintetben. Nem szerettük volna, hogy a VII. kerület belső része átköltözzön a Palotanegyedbe, ezért a tervezett Galéria negyeddel egy kulturális irányt adtunk a városrésznek, amellyel tulajdonképpen megálljt parancsoltunk a bulinegyednek a Rákóczi útnál.
Köszönöm az interjút!