Kocsis Máté polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta, minden évben József-napon emlékezünk meg arról, hogy milyen kiváló emberek élnek a kerületben és mennyi nagyszerű közösség működik ebben a városban. Emellett ilyenkor lehet számot vetni az elért eredményekről és átgondolni az előttünk álló feladatokat. A polgármester emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évben számos olyan dolog történt a kerületben, amelyre méltán lehetünk büszkék. Köszöntet mondott a jelenlévő Bucsek Gábornak, Budapest rendőrfőkapitányának, valamint a BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének, Molnár Gábornak, rámutatva arra, hogy Józsefváros a tavalyi évben a közbiztonság, és a rendőrség hatékonyságának szempontjából Budapest harmadik legjobb kerülete lett. 

Ez az eredmény a kerületi rendőrkapitányság kitartó és áldozatos munkájának, a Budapesti Rendőr-főkapitányság háttértámogatásának, valamint a kiváló együttműködésnek köszönhető – szögezte le Kocsis Máté. „A megújult kamerarendszerrel, a megerősödött polgárőrséggel és közterület-felügyelettel közreműködve olyan közbiztonsági eredményeknek lehetünk a szemtanúi, amit pár éve nem hittünk volna. Ezzel a lendülettel továbbhaladva, a jövőre nézve is jó munkát és további szép sikereket kívánok a kerületi rendőrségnek” – fogalmazott a polgármester.

 

Kocsis Máté a másik fontos eredményként kiemelte, hogy 2016-ban az önkormányzat minden idők legnagyobb összegét tudta társasházak felújítására fordítani. „Az elmúlt években a Józsefváros Újjáépül programot három pillérre építettük: először felújítottuk intézményeinket: a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, a szakrendelőt, a háziorvosi rendelőket és a kulturális intézményeket. Második ütemben a közterületek rendbetételén dolgoztunk, most pedig azon fáradozik az önkormányzat sok munkatársa, hogy épített örökségünk is megújuljon. Az elmúlt két évben több támogatást sikerült a lakóházakra fordítanunk, mint az azt megelőző 16 évben összesen” – mutatott rá Kocsis Máté. Hozzátette: mindemellett az is nagy jelentőségű, hogy mind a szociális ágazatban, mind a közszférában sikerült egy 18 és 30 százalék közötti béremelést végrehajtani, amivel elismerik a Józsefvárosért dolgozók munkáját.

A polgármester a jövőbeni feladatok közül kiemelte a közösségek újjáépülését, amit szintén nagy erőkkel kezdett meg a kerület vezetése. „A közösségek megerősítéséhez szükség van olyan példaképekre, mint amilyenek a mai kitüntetettek. A mai estének az adja meg a szépségét, hogy számos olyan ember él ebben a városban, ebben a közösségben, akiket érdemes követni. Ehhez szeretnénk gratulálni a kitüntetetteknek. A József-napi gála arról szól, hogy megköszönjük az ő életútjukat és innentől kezdve a közösség elé állítjuk őket, mint követendő példákat. Szeretnénk nekik gratulálni ahhoz, hogy saját erejükből, tudásokból, akaratukból, szorgalmukból elérték ezeket az eredményeket, és megköszönni nekik azt, hogy mindannyiunk gazdagodására, boldogulásra, gyarapítására, közösségünk erősítésére fordítják javaikat” – emelte ki Kocsis Máté.

 

Végezetül, a reformáció 500. évfordulójára megemlékezve elmondta, az eredmények közé tartozik az is, hogy az önkormányzatnak az idei évben lehetősége nyílt arra, hogy anyagilag is elismerésben részesítse a protestáns közösségeket, amelyek a vezetők személyében is sokat tesznek a városért, emellett olyan közösségeket hoztak létre és vezetnek – sokszor a legnehezebb körülmények között – amelyek Józsefvárosban értéknek számítanak. „Az évforduló kiváló alkalmat ad arra, hogy megköszönjük nekik mindazt, amit Józsefvárosért tesznek, és azt az áldozatos munkát, ami a közösségek egyben tartásával jár. Bízom benne, hogy ezzel az együttműködéssel – mind az anyagi támogatással, mind a kitüntetéssel – még méltóbb állapotban várhatják a kerület protestáns közösségei a reformáció 500. évfordulójának ünnepét” – fogalmazott Kocsis Máté.

 

A képviselő-testület 2017-ben a reformáció 500. jubileuma alkalmából Józsefváros egyházi, kulturális, oktatási és szociális életében egyaránt kiemelkedő szervezeteknek ítélte oda a Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést: a Budapest Külső–Józsefvárosi Református Egyházközségnek, a Budapest Törökőri Református Egyházközségnek, a Józsefvárosi Református Egyházközségnek, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközségnek, a Budapest–Józsefvárosi Evangélikus Egyházközségnek, és a Szlovákajkú Evangélikus Egyházközségnek. 

Az ünnepségen részt vett Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, a lelkipásztorok nevében pedig Zila Péter, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség lelkésze mondott köszöntőt. Elmondta: az 1500-as éveket megelőző időszakban az előreformátorok, majd a reformátorok rátaláltak arra az útra, amely a Szentíráson, Jézus Krisztuson keresztül az Istenhez vezet, és ami egy megbékélt, felszabadított, szabad gondolkozású életre való meghívást jelent. „Szeretnénk ma is komolyan ragaszkodni a régi felismerésekhez, a Szentíráshoz, Jézus Krisztushoz, hogy így újuljon meg Józsefváros, Budapest. Nagyon jó tudni, hogy akik a város jólétéért dolgoznak, azok a saját közösségeik jólétért is munkálkodnak, Isten áldja meg Budapestet, Isten áldja meg Józsefvárost” – mondta Zila Péter.
 

Marton Éva, Józsefváros díszpolgára pohárköszöntőjében a kitüntettekhez és hozzátartozóikhoz fordulva elmondta: minden egyes ember mögött van egy másik ember, vagy egy család, barátok, akik segítettek, úgy, ahogy neki is, hiszen csak közösen tudunk valamit elérni. Az operaénekesnő elmondta, hogy az ünnepségnek helyet adó Olasz Kultúrintézetben nagyon sokat dolgozott pályája során, több mint 12 nagylemezt itt készített el, főiskolásként pedig olasz nyelvet tanult itt. „Én itthon vagyok itt, és itthon vagyok Józsefvárosban. Nekem ez a kerület megadta azt, amit kívánok minden embernek és minden fiatalnak: a jó párválasztást, a kitartást, a hűséget. A Zeneakadémián a növendékeimnek mindig elmondom: amit én elértem, az ti is elérhetitek, kövessétek a példámat” – fogalmazott a világhírű operaénekesnő. 

Az aukcióból és az est belépőiből származó bevételt – mintegy egymillió-háromszázezer forintot – idén a Józsefvárosi Református Egyházközség Te+Én Református Közössége részére ajánlották fel. Lakó István lelkész elmondta: öt évvel ezelőtt alapították a közösséget, akkor még név és tér nélkül. Néhány magánemberben nagyon erős vágy és késztetés volt arra, hogy a nyolcadik kerület sokszínűségét megvalósítsák, felmutassák, az egyház, a gyülekezet berkeiben. A lelkész hozzátette: céljuk felé vezető útjukon mérföldkőhöz érkeztek, hiszen a kerület vezetése felfigyelt erre a közösségre, és az adománnyal együtt munkájuk elismerését is átvehetik: visszajelzés arról, hogy a közösség, amit indítottak, egy élő közösség, ahol megvalósulnak olyan értékek, amire szükség van a világban.

 

2016-ban a Józsefvárosi Önkormányzat képviselő-testülete a Díszpolgári címet Marton Éva operaénekesnek, Bohus Zoltán szobrászművész, üvegtervezőnek, dr. Futó Péternek, a Corvin sétányt fejlesztő Futureal cégcsoport alapítójának, és Benga-Oláh Tibornak, a Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnökének ítélte.  

 

A Nemzet Művésze, Miskolc város, a IX. kerület és Budapest díszpolgára, a Corvin-lánc birtokosa, valamint Kossuth-díjban és Szent István-rend állami kitüntetésben részesült magyar operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzor Emeritája. A művésznő józsefvárosi kötődésű, itt ment férjhez és hosszú éveken át a kerületben lakott. Pályája során sikert sikerre halmozott. Negyven évig állt a világ legnagyobb operaházainak színpadain. A világ minden sarkában magyar volt, Dél-Amerikától Japánig, Ausztráliától Észak-Amerikáig. Ezért egy pillanatig sem habozott, hogy harminc év után visszatérjen Magyarországra, hiszen úgy érezte, kötelessége itthon tanítani. 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a Frankfurti Operához szerződött. Hatalmas repertoárjából kiemelkedik Puccini Turandotja és Toscája, Verdi Trubadúr és a Végzet hatalma Leonórája, Wagner Ringjének Brünnhildéje, a Lohengrin Elzája és Ortrudja, Richard Strauss operáiban Elektra és Salome, Bartók Béla Kékszakállújának Judit szerepe, valamint Beethoven Fideliója. 

 

A Józsefvárosi Roma Önkormányzat elnöke. Az önkormányzatok megalakulása óta aktívan részt vesz a kerületi önkormányzat tevékenységében, emellett nemzetiségi képviselőként is segíti a munkát. Józsefváros múltja, jelene és jövője összefonódik a kerület legjelentősebb nemzetiségének sorsával, amelynek meghatározó vezetője Benga-Oláh Tibor. Támogatásával és szakmai munkájával valósulhatott meg a Józsefvárosi Cigányzenekar, amely nemcsak a Józsefvárosi Önkormányzat rendezvényein lép fel évente több alkalommal, de nyaranta Tér-Zene programja színesíti a kerület pezsgő kulturális életét. Rendkívül sokat tett azért, hogy a helyi roma és nem roma lakosság egyaránt közös otthonának tudhassa Józsefvárost.

 

A Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakán kezdte művészeti pályafutását. 1978-1993 között az üveg szak vezetője volt, 1990-1993 között egyetemi docenssé lépett elő. 1979-ben az egyesült államokbeli Corning Museum of Glass New Glass című kiállításán bemutathatta Térspirál II. című ragasztott, réteges üvegplasztikáját. Ennek a kiállításnak köszönhető, hogy a művész az üvegművészet felé fordult, és azóta is ezzel a jellegzetes, üveglapokból ragasztott és csiszolt technikával dolgozik. 1993-2010 között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. 2010-ben, 44 évi tanítás után vonult nyugdíjba, több éve a Százados úti Művésztelepen alkot szobrász-üvegtervezőként. 2014-ben Kossuth-díjjal, majd a Nemzet Művésze címmel tüntették ki.

 

 

1969-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte el tanulmányait matematika szakon, 1971-ben doktori fokozatot, majd 1979-ben kandidátusi címet szerzett matematikából. A szocializmus idején aktív matematikusként tevékenykedett és ezzel párhuzamosan vállalkozóként segítette apját, Futó Pált családi édesipari vállalkozásukban. A szocializmus bukása után felépítette a Fundy (Futó Candy) céget, amely Magyarország egyik legnagyobb magántulajdonban lévő élelmiszeripari vállalatává nőtte ki magát. 1999-ben megalapította a Futureal cégcsoportot, mely a józsefvárosi Corvin Sétánynak, Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb városrehabilitációs projektjének, valamint számos magyarországi, romániai és lengyelországi irodaház- és bevásárlóközpont-projektnek a fejlesztője.

 

 

A Díszpolgári címet posztumusz adományozták Galamb Józsefnek, a Ford T-modell megalkotójának, valamint Pongrátz Gergely 1956-os forradalmárnak.

 

A magyar mérnök-konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, majd főmérnöke, a XX. század autójának választott Ford T-modell megalkotója református kispolgári családban született Makón. A Józsefvárosban működő Budapesti Állami Felső Ipariskola (ma: Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara) hallgatója volt, ahol 1901-ben üzemmérnökként végzett. Elnyerte a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját, és tanulmányútra Németországba utazott. 1905-ben műszaki rajzolóként kezdett dolgozni Detroitban a Ford Motor Company-nál. A cégalapító Henry Ford felfigyelt a tehetséges magyar tervezőre, és rábízta egy teljesen új, egyszerűen kezelhető, megbízható és tömegek számára is elérhető autó tervezését. Ez volt a T-modell, amely Galamb József zsenialitásának köszönhetően a világ első népautója lett, húsz évig gyártották, és csaknem 15 és fél millió darab készült belőle. Az Óbudai Egyetem Népszínház utcai épületében előadóterem viseli Galamb József nevét, az egykori diákra emléktábla emlékeztet, munkásságát pedig 2008. augusztus 1-jétől emlékszoba mutatja be. A díjat hozzátartozója, Dr. Galamb Erzsébet vette át.

 

A Corvin közi felkelőcsoport második és utolsó főparancsnoka volt az 1956-os forradalom idején. 1956. október 29-én este Váradi Gyula vezérőrnagy egy magyar katonai küldöttséggel azért érkezett a Corvin közbe, hogy a felkelőkkel feltétel nélküli fegyverátadásról tárgyaljon, cserébe a szovjetek ígért kivonulásáért. A tárgyaláson résztvevő Corvin köziek közt az egyik legradikálisabb Pongrátz Gergely volt, aki azt mondta: amíg szovjet csapatok vannak Magyarországon, még részlegesen sem szabad letenni a fegyvert. Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén délelőtt választották meg főparancsnoknak. A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. Pongrátz a csoport egy részével még aznap éjszaka a Víg utcába ment át, mert a hatalmas veszteségek miatt nem hitt abban, hogy a Corvin közt tartani lehet. Még azon az éjszakán lemondott a főparancsnokságról is.

November végén családjával magyar katonák segítségével elhagyta az országot és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. 1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon, majd a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az 56-osok Szövetségének, tiszteletbeli elnöke, majd elnökhelyettese a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének. Pongrátz Gergely hozta létre és vezette a 1956-os Pesti Srác Alapítványt. Corvin köz, 1956 címmel könyvet írt a forradalomról. A kitüntetést unokaöccse, Pongrátz Ernő vette át. Pongrátz Gergely posztumusz díszpolgári kitüntetéséről Pintér Attila önkormányzati képviselő (Jobbik) javaslata alapján döntött a képviselő-testület. 

 

 

 

2017-ben a Reformáció 500. jubileuma alkalmából Józsefváros egyházi, kulturális, oktatási és szociális életében egyaránt kiemelkedő szervezetek vehették át a Józsefvárosi Becsületkereszt kitüntetést: a Budapest Külső–Józsefvárosi Református Egyházközség, a Budapest Törökőri Református Egyházközség, a Józsefvárosi Református Egyházközség, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség, a Szlovákajkú Evangélikus Egyházközség és a Budapest–Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség.

 

 

Józsefváros fejlesztésében a társadalmi, szociális, kulturális és gazdasági élet bármely területén kiemelkedő tevékenységet végző személyek vagy szervezetek érdemelhetik ki a "Józsefvárosért" elismerést. 2016-ban emlékplakettet kapott:

 

Gaálné Madarász Anna mintegy 20 éve Mátyás téri lakos, a Lakatos Menyhért Általános Iskola és Gimnázium matematika szakos tanára. Több évtizedes pedagógiai munkássága alatt mindig nagy hangsúlyt fektetett a felzárkóztató programokra, a hátrányos helyzetű vagy sérült gyermekek boldogulására. Mindemellett példaértékű a Mátyás tér környékén kifejtett közösségszervező munkája is: jelenleg a Magdolna Negyed Program III. üteme során létrejött, a környéken élők érdekeit képviselő, és csaknem 100 helyi lakost tömörítő civil szervezet, a Józsefvárosi Magdolna Negyed Egyesület elnöke. Az Egyesület elnökeként nagyon fontosnak tartja, hogy hosszú idő óta összefogás alakult ki többek között a felújított Mátyás tér jelenlegi állapotának megőrzése érdekében. 

 

2008 óta közös képviselője a Népszínház u. 22. szám alatti társasháznak. Színvonalas munkájának köszönhetően a társasház több mint 35 millió forint összegű támogatást nyert a Róth Miksa alkotta homlokzati mozaikfríz teljes restaurálása. A homlokzati üvegmozaik felújításával a Népszínház utca egy „ékszerdobozát” szerezhette vissza, amely összhangban van a Népszínház utca önkormányzat által is preferált megújításával.

 

Az idén 82. születésnapját ünneplő kerületi polgárunk születése óta egyazon palotanegyedi lakásban él. 7 esztendős kora óta készít naplójegyzeteket; a 25 kötetbe szedett húszezer oldalnyi kéziratos napló nemcsak személyes krónika, hanem a kerület elmúlt 75 évének krónikája is. Naplójának első – másfél évtizednyi időszakot elmesélő – része 2015 decemberében jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában. Az 1942 és 1956 közötti időszakot felölelő könyv a XX. század legmozgalmasabb – politikai és társadalmi változásokban bővelkedő – éveit eleveníti fel. 

 

 

A Józsefvárosi Aranykoszorú-díjat a kerületben működő iparosok, kereskedők, vállalkozók és gazdasági tevékenységet végző társaságok kiemelkedő munkájának elismerésére alapították. Idén Aranykoszorút érdemelt:

 

A ’80-as években a jelenlegi Csülök Csárda helyén borkimérés volt. Ezt, valamint a szomszédos pincét alakította ki, építette át étteremmé Pölös Oszkár. A privatizáció után egy ideig más üzemeltette a vendéglőt, majd amikor bezártak, 2000-től visszabérelte a helyiséget. Akkor feleségével, egy szakáccsal és egy pincérrel négyen működtették a vendéglátó egységet, jelenleg a szakáccsal ketten dolgoznak. Sok visszajáró külföldi vendég fordul meg az üzletben. Élete a vendéglátás, reggeltől estig az étteremben van.

 

A Kőszegi Kristály 1964-től működő, családi hagyományokra épülő kisvállalkozás. A helyiséget először édesapja, Kőszegi Gyula bérelte üvegcsiszoló műhelyként, amit fiának 1991-ben sikerült megvásárolnia. Mint második generációs üveges mester, illetve öblösüveg-csiszoló, 1993-ban tett mestervizsgát. Az üzlet fő profilja az egyedi, illetve kisszériás minta tervezésű ólomkristály tárgyak készítése és értékesítése. Emellett fontos tevékenységük a sérült új vagy régi üvegtárgyak javítása, ragasztása, pótlása. Forgalmuk jelentős hányadát képezi a kis- és nagyszériás, tetszőleges technológiával végzett kristálygravírozás. Munkájuk során nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományok ápolására, de újdonságokat és különlegességeket is próbálnak csempészni ebbe a feledésbe merülő tradicionális szakmába.

 

Tanulmányait a Fáy András Autóközlekedési Technikumban, a Bánki Donát Szakmunkásképzőben végezte, majd 1989 novemberében mestervizsgát tett az lpartestületnél. 2013 tavaszán műszaki-vizsgabiztosi képesítést szerzett. Autószerelői tevékenységét 1990. június 1-én kezdte meg a Teleki tér 21. szám alatti 38 m2-es kis műhelyben. Az autószerelő tevékenység mellett, az elmúlt 26 évben a Teleki tér megújításához is hozzájárult két társasház felépítésével. Az építkezés eredményeként a régi műhely helyén egy modern, a kor színvonalának is megfelelő 170 m2 területű Bosch Car Szerviz épült, melyben sokoldalú szolgáltatást végeznek Budapest és a kerület lakosai számára. Munkáját igyekszik a legnagyobb tisztességgel, becsülettel végezni, reményei szerint erről a helyről, ebből a kerületből - amely annak idején befogadta – fog még nagyon sokára nyugdíjba menni.

 

Már a hatvanas évek vége óta a Teleki téri piacon dolgozik. Még beosztottként kezdte, most már saját Retro büféjét vezeti több alkalmazottal. Berendezése a legmodernebb technikával van felszerelve. Elmondása alapján az új piac megnyitása óta forgalma nőtt, ami a kedvező árak mellett a minőségnek is köszönhető. Magyaros ízeket kínál megfizethető áron, ezt bizonyítják rendszeresen visszatérő vendégei.

 

1993. óta a Népszínház utca 16. sz. alatti virágüzletben dolgozik, jelenleg üzletvezetőként, virágkötőként. 43 éve virágkötő, melyet hivatásának és egyben hobbijának is tekint. A virágüzlet és a Népszínház utca meghatározó alakja. Családias hangulatban, udvarias, barátságos kiszolgálással és magas színvonalon végzi a lakosság megelégedésére virágkötői tevékenységét. Szakmája iránt elhivatott, munkavégzése során a vevők kéréseit tartja szem előtt. A Magyar Virágkötők Szakmai Egyesületének alapító tagja.

 

A kitüntetéssel a testnevelési és sporttevékenység területén kiemelkedő munkát végzett személyeket és szervezeteket ismerik el. Emlékérmet vehetett át:

 

A Ferencvárosi Torna Club birkózó tehetsége, bajnoki érmese, a józsefvárosi Vajda Péter Ének-zenei Általános Iskola tanulója, aki nemrégiben tragikus hirtelenséggel elhunyt 17 éves korában. Jó lelkű, szorgalmas, az utánpótlás-csoport tagjaként annak kiváló sportolója volt. Áradt belőle a kedvesség, edzője szerint a legkitartóbb versenyzője volt, mindent megtett azért, hogy eredményes birkózó lehessen. Önkormányzatunk büszkén és kegyelettel őrzi emlékét. A díjat édesapja, Rózsa György vette át.

 

Az 1977-ben, Budapesten született sportolónő 1986-tól 1991-ig a Losonci Téri Általános Iskola „Jó tanuló, jó sportoló” diákja, majd a kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanulója volt. Aktív éveiben ritmikus gimnasztikai versenyző, az Orvos- Egyetem Sport Club színeiben, amely a VIII. kerületi Losonci Téri Általános Iskolában működik. 2004-től a mai napig az OSC Ritmikus Gimnasztika Sportegyesület elnökeként és vezetőedzőjeként a Losonci Téri Általános Iskolában képzi és az egészséges életmódra neveli a gyermekeket óvodás kortól felnőtt korig. A barcelonai, az atlantai és a sydney-i olimpiai játékok magyar olimpikonja, világ- és Európa-bajnoki 7. helyezett. Több mint százszoros magyar bajnok. Nyolcszor választották sportágában az év sportolójának.

 

A sportegyesület 1888. november 16-án kezdte meg működését. A torna mellett már a kezdetekkor létrehozták az atlétikai, a birkózó, a kerékpár és a súlyemelő szakosztályokat, később pedig létrejött az úszó, a vívó, majd 1901-ben a labdarúgó szakosztály is. Az MTK-ra mindig jellemző volt a nyitottság, az újításokra való hajlandóság, a klub számos területen úttörőnek számít: ez az első több szakosztályos egyesület, az ifjúsági sportolókat először itt ruházták fel szavazójoggal, itt működött az első hölgyosztály és itt kezdte meg munkáját az első külföldi edző és az első nem magyar sportoló is. Az MTK sportolói mind az olimpiákon, mind az Európa- és világbajnokságokon eredményesen szerepelnek. 2016. október 13-án adták át a kerületünkben található új, mintegy 5000 férőhelyes Hidegkuti Nándor Stadiont.

 

A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Általános Iskola 4. osztályos tanulója, a Fogyatékosok Országos Diák- és Szabadidősport Szövetsége budapesti őszi bajnokságán a 800 méteres síkfutásban ezüstérmes lett. Felkészítő tanára Kovácsné Andréka Zsuzsa testnevelő tanár. Nataniel kiemelkedő teljesítményt nyújt más sportágakban is.