Kultúra
Legendák Petőfiről és feleségéről a Nemzeti Múzeumban
2016. január 25.
Eddig soha ki nem állított relikviával, minitárlattal és izgalmas előadásokkal készült a Magyar Nemzeti Múzeum a magyar kultúra napjára. Egyetlen napra közkinccsé tették Szendrey Júlia vállkendőjét, valamint izgalmas Petőfi- és Szendrey-legendákat is hallhatott a múzeumban a publikum.
Január 22-én, a magyar kultúra napjára igazi kuriózummal készült a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM). Szendrey Júlia naplójának új kiadása kapcsán egy soha ki nem állított ereklyét, Júlia kasmír vállkendőjét – amelyet 1844-ben egyik barátnőjének ajándékozott – tárták a publikum elé egyetlen napra.
A relikvia mellett a látogatók megtekinthettek egy kamarakiállítást is, amelyen férje, Petőfi Sándor kokárdája, tollának hegye és pecsétnyomója, valamint a tizenkét pont, és más XIX. századból származó – a kor női szerepeit megidéző – műtárgyak is láthatók. A minitárlat mellett a szervezők izgalmas történetekkel is készültek Csorba László, a MNM főigazgatója, Császtvay Tünde főigazgató-helyettes és Ajkay Alinka egyetemi docens előadásában.
A történetekből többek között kiderült az is, hogy Szendrey Júlia naplója – amelyről Krúdy Gyula azt terjesztette, hogy a koporsóba tették Júlia mellé – valójában Júlia korábbi udvarlója, Tóth József, második férje Horváth Árpád és barátja, Krúdy Gyula birtokában volt egészen addig, amíg az örökösök az Országos Széchenyi Könyvtárnak adományozták.
Az előadások során a résztvevők hallhattak érdekes legendákat Szendrey Júlia gyermekeinek életútjáról, a Petőfi segesvári eltűnése után felbukkanó ál-Petőfikről és az egyesek által Petőfinek hitt barguzini holttestről. Bár a vállkendő csak január 22-én volt látható, a kamarakiállítás január 28-áig megtekinthető, aznap ráadásul egy kerekasztal-beszélgetés során ismertetik Szendrey Júlia naplójának új kiadását is.
A relikvia mellett a látogatók megtekinthettek egy kamarakiállítást is, amelyen férje, Petőfi Sándor kokárdája, tollának hegye és pecsétnyomója, valamint a tizenkét pont, és más XIX. századból származó – a kor női szerepeit megidéző – műtárgyak is láthatók. A minitárlat mellett a szervezők izgalmas történetekkel is készültek Csorba László, a MNM főigazgatója, Császtvay Tünde főigazgató-helyettes és Ajkay Alinka egyetemi docens előadásában.
A történetekből többek között kiderült az is, hogy Szendrey Júlia naplója – amelyről Krúdy Gyula azt terjesztette, hogy a koporsóba tették Júlia mellé – valójában Júlia korábbi udvarlója, Tóth József, második férje Horváth Árpád és barátja, Krúdy Gyula birtokában volt egészen addig, amíg az örökösök az Országos Széchenyi Könyvtárnak adományozták.
Az előadások során a résztvevők hallhattak érdekes legendákat Szendrey Júlia gyermekeinek életútjáról, a Petőfi segesvári eltűnése után felbukkanó ál-Petőfikről és az egyesek által Petőfinek hitt barguzini holttestről. Bár a vállkendő csak január 22-én volt látható, a kamarakiállítás január 28-áig megtekinthető, aznap ráadásul egy kerekasztal-beszélgetés során ismertetik Szendrey Júlia naplójának új kiadását is.
