Népszavazás 2016

Népszavazás – október 2.

2016. szeptember 28.

Október 2-án lesz a kötelező betelepítésről szóló országos népszavazás, a voksolásra jogosult több mint nyolcmillió választópolgár 3177 település 10 331 szavazókörében, illetve 105 külképviseleten személyesen szavazhat. Azok a választópolgárok, akiknek nincs magyarországi lakcímük, levélben adhatják le voksukat. A szavazóköri névjegyzék szeptember 30-án, pénteken 16 órakor zárul.

 Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"
Magyarország alaptörvénye alapján minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy országos népszavazáson részt vegyen, amely akkor érvényes, ha a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező "külhoni" regisztrált választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. Az eredményes szavazás pedig azt jelenti, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerint a központi névjegyzékbe a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárokat automatikusan fel kell venni, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok pedig csak kérelmükre, regisztráció útján kerülnek be a névjegyzékbe. A választások tisztaságának egyik alapfeltétele ugyanis, hogy csak azok a választópolgárok szavazhatnak, akik a névjegyzékben szerepelnek.

A népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rögzíti: a népszavazás eredményének megállapításánál az alaptörvényben foglalt érvényességi feltétel vizsgálatakor a szavazás napján a központi névjegyzékben szereplő, a népszavazáson részt venni jogosult választópolgárok számát kell figyelembe venni. Vagyis a választásra jogosultak számánál nem kell azokat a külhoni magyar választópolgárokat figyelembe venni, akik nem regisztráltak.
 
 

Átjelentkezéssel is szavazhatnak
 

Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén, vagy ugyanazon a településen, de a lakcímétől eltérő szavazókörben élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést szeptember 30-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől személyesen, levélben vagy a valasztas.hu honlapon keresztül. Ekkor derül ki, hogy pontosan hány magyarországi és külhoni választópolgár szerepel a névjegyzékben, és hány érvényes voks szükséges az érvényes népszavazáshoz.
 


 

 
A szeptember 25-i adatok szerint 8 000 432 magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár van, és 274 727 olyan, aki nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, azaz levélben szavazhat. Ennek alapján az összes választópolgár száma 8 275 159. A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok száma nem statikus adat, a névjegyzék lezárásáig még minden bizonnyal változni fog: törlik a névjegyzékből mások mellett azokat, akik a szavazás előtt meghalnak és azokat, akiket a bíróság jogerősen kizár a közügyek gyakorlásából. A névjegyzékbe ugyanakkor vissza kell venni mások mellett azokat, akiknek időközben megszűnik a közügyektől eltiltása, és fel kell venni azokat, akik betöltik a 18. életévüket, valamint azokat, akik magyar állampolgárságot szereznek és van magyarországi lakcímük. 

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők esetében sem tekinthető véglegesnek a szám: itt is törölni kell mások mellett azokat, akik időközben meghalnak, de akkor is törlik a választópolgárt, ha a szavazás előtt magyarországi lakóhelyet létesít (ekkor egyúttal felveszik a magyarországi lakcímmel rendelkezők névjegyzékébe). Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) ugyan elutasította a választópolgár felvételét a központi névjegyzékbe, a választópolgár azonban bírósághoz fordult és az felülbírálta az NVI döntését, ilyenkor ugyanis fel kell venni a választópolgárt a névjegyzékbe. 
 
A népszavazás eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után állapítják meg.
 

A fogyatékkal élők segítséget kérhetnek a szavazáshoz



A 2013-ban elfogadott választási eljárásról szóló törvény alapelvei között új elemként jelent meg a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának segítése: a szavazáshoz például Braille-szavazósablont vagy mozgóurnát igényelhetnek. 
A fogyatékossággal élő választópolgár többféle segítséget is kérhet választójogának gyakorlásához: kérhette például, hogy a szavazásról szóló értesítőt Braille-írással kaphassa meg, vagy könnyített formában megírt tájékoztató anyagot kérhetett. Jelezhette, ha Braille-írással ellátott szavazósablont igényel a szavazóhelyiségben vagy a mozgóurnás szavazásnál, és igényelhette azt is, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben voksolhasson. 

Amíg nem sikerül az összes szavazóhelyiséget akadálymentessé tenni, a választópolgárnak előre jeleznie kell, ha akadálymentesített szavazóhelyiségben szeretne szavazni. A törvény szerint minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell, országszerte 6548 akadálymentes szavazókör van. Azt a választópolgárt, aki kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.  A 10 331 szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és - a törvény által előírt rendben - a segítségnyújtás. A szavazatszámláló bizottság szükség esetén - a választópolgár befolyásolása nélkül - elmagyarázza a szavazás módját is. 

Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez nem tud segítségül mást megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt. 
 A választópolgár, aki egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt mozgásában korlátozott, de nem akar az akadálymentes szavazókörben szavazni, mozgóurnát igényelhet a voksoláshoz. A mozgóurna iránti kérelemnek legkésőbb szeptember 30-án 16 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz. A kérelem benyújtható online a valasztas.hu honlapon, levélben vagy meghatalmazott útján. A mozgóurnával szavazókat a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel a mozgóurnával.
 

Éljünk demokratikus jogunkkal!
 

A Palotanegyed lakói is békében és nyugalomban szeretnének élni, ezért álljunk ki történelmi értékeink és keresztény kultúránk megőrzéséért. Vegyen részt Ön is az október 2-i népszavazáson és mondja el véleményét!
 

« vissza