Palotanegyed, a mi otthonunk - Birinyi Péter
2019. október 10.
A Palotanegyed sokunk lakóhelye és még többünk otthona. Új sorozatunkban olyan emberekkel beszélgetünk, akik itt élnek, munkálkodnak vagy teremtenek maradandó értéket a helyiek és az utókor számára. A kérdések ugyanazok, a válaszok mögött azonban különböző emberek jelennek meg, akikben egyvalami közös: szenvedélyük a Palotanegyed. Birinyi Péterrel, a Mikszáth téri gyógyszertár vezetőjével beszélgettünk.
Kérem, mutatkozzon be azok kedvéért, akik esetleg még nem ismerik.
Dr. Birinyi Péter vagyok. Debrecenben születtem, ahol gyógyszerészként végeztem a Debreceni Egyetemen. Ezt követően sikeres PhD vizsgát tettem, az Élettani Intézetben. A doktori után 2008-ban kerültem Budapestre, ahol a Mikszáth téren nyíló új gyógyszertárban lettem gyógyszertárvezető.
Mikor ismerte meg a városrészt és miért döntött úgy, hogy hosszú távra tervez itt?
Megfogott a Palotanegyed múltja és szépsége, hiszen amit történelemből tanultam, az ezekről az épületekről visszaköszön; szinte mesélnek az elmúlt korokról. Több mint tíz éve vagyok itt, láttam, hogy akkor hol tartott Józsefváros Palotanegyede és most hol tart: motivál, hogy itt maradjak, mert ez egy fejlődő kerület, ahogy a gyógyszertár környezete, a Mikszáth tér is egyre szebb évről évre. Szeretem Józsefvárost, szeretem a Palotanegyedet és szívesen dolgozom itt; ha tősgyökeresnek nem is tarthatom magamat, de úgy érzem, a nyolcadik kerülethez tartozom.
Mennyire elégedett a helyben tapasztalható körülményekkel, illetve milyen változásokat tapasztalt a környéken, mióta kapcsolatba került Józsefvárossal?
Nagyon jó döntés volt néhány éve, hogy lezárták a Mikszáth teret és a Krúdy utca folytatását az autós forgalom elől, hiszen így sokkal csendesebb és élhetőbb lett, ahogy a szökőkút felújítása is szebbé, barátságosabbá tette a környezetet. Azt is szeretem, amikor rendezvények vannak a téren, mert különleges hangulat lesz tőlük. Mindegyik más: lecsófesztivál, sörfesztivál, koncert. Ilyenkor közösségi térré válik a Mikszáth tér, ilyen helyből pedig nem sok van Budapesten. Örülök, hogy a Palotanegyed nem bulinegyed, mégis olyan kulturális lehetőségeket ad a lakosoknak, amelyek mindenki számára elfogadhatók és kedvelhetők mind a helyieknek, mind azoknak, akik a programok miatt jönnek ide.
Ha előretekint – mondjuk 10 évet –, hogyan látja a Palotanegyedet és a fejlődés irányát?
Úgy látom, hogy a jelenlegi önkormányzati vezetés az itt lakókat, a kerületet szolgálja, meghallgatnak bennünket, és a folyó ügyekről is megkérdezik a véleményünket. Érdekes, hogy bár általában nem kedvelik a közterület-felügyelőket (nevet), de én úgy látom, hogy ebben a negyedben még őket is szeretik. Annak idején például, eljött hozzám a vezetőjük bemutatkozni.
Jó érzés, hogy ebben a városrészben mindenki ismer mindenkit. Úgy érzem, hogy a „mi kerületünkben” figyelnek egymásra az emberek.
Sok felújítás is zajlik a kerületben, de ennek természetesen ára van, hiszen az ezzel járó kényelmetlenségeket tolerálni kell, a végeredményét azonban közösen élvezzük. Néha nem egyszerű a lezárások miatt közlekedni, de hamarosan nem lesz olyan utca a Palotanegyedben, amit ne újítottak volna fel az elmúlt években.