„Vannak olyan pályázatok, amelyek nem kívánnak önerőt, amilyen például a Világos kapualjak program – amelyben 400 ezer forinttal támogatja az önkormányzat a bejárati kapuk felújítását, és további 50 ezer forinttal éjjeli világítás elhelyezését – és az egyszeri, 250 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás. A komoly beruházásokhoz azonban szükséges saját fedezet is. Azt látjuk, hogy az embereknek igényük van arra, hogy megszépítsék környezetüket, és anyagi áldozatot is hajlandóak hozni ezért. A most 500 millió forinttal kiegészített keret – ez az összesen 1,5 milliárd forint – reményeink szerint elegendő arra, hogy az idei évben beérkező valamennyi társasházi pályázatot támogatni tudjuk” – fejti ki Sára Botond.

 

 

Mint az alpolgármester mondja, gyakorlatilag bármilyen – közös tulajdonban lévő – rekonstrukcióra lehet pályázni. „A ház közössége dönti el, mi a legégetőbb probléma. Sok ház évről évre nyújt be pályázatot, és lépésről lépésre haladnak a ház felújításával” – teszi hozzá az alpolgármester. Az évek alatt folyamatosan bővült a pályázati lehetőségek köre, a tetőtől kezdve a gépészet, villamosvezeték, gázvezeték felújítása mellett akár zöldítésre is lehet már támogatást igényelni.

 

„Vezérelvünk szerint minél többet vállal egy ház közössége saját tulajdonának felújítására, annál nagyobb arányban támogatja az önkormányzat ezt vissza nem térítendő formában. Így szeretnénk ösztönözni a tulajdonosokat, hogy merjenek többet vállalni, hogy minél hamarabb és minél nagyobb mértékben tudjon megújulni házuk” – mondja Sára Botond.

 

Míg 2010 előtt 24000 volt, jelenleg 4500 bérlakása van a kerületnek, amelyeknek fenntartása, működtetése évente több mint 800 millió forintba kerül. Mintegy 700 lakás teljesen lakhatatlan, élhetetlen, annyira leromlott állapotú. „A helyzet megoldására először is egy átláthatóbb, fenntarthatóbb működtetésre szeretnénk áttérni. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a mintegy 3800 önkormányzati lakásbérlő közül sokan– összesen körülbelül egymilliárd forinttal –  tartoznak a kerületnek, azaz a józsefvárosiaknak. A bérlővédelmi programunk rajtuk igyekszik segíteni: ha a bérlő részletfizetési megállapodást köt, a tartozás utolsó 25 százalékát elengedi az önkormányzat. Sokan élnek ezzel a lehetőséggel, az együttműködésre való hajlam az utóbbi években rengeteget változott. Az elmaradásokkal nem rendelkező bérlők pedig az otthon-felújítási programban vehetnek részt. Számukra a felújítási munkákhoz – ami egyébként bérlői feladat lenne – ad támogatást az önkormányzat, 500 ezer forint kerethatárig” – mondja Sára Botond.

 

Az üresen álló, lakhatásra alkalmatlan bérlakásokat folyamatosan újítja fel a kerület. A közelmúltban az önkormányzat 400 millió forintos támogatást nyert a Belügyminisztériumtól, ebből a forrásból a nyár végén indulhat el az üresen álló bérlakások felújítása. Mint Sára Botond mondja, folyik az önkormányzati bérházak rekonstrukciója is: így jelenleg például a Kisfaludy és a Vay Ádám utcában. Az alpolgármester hozzáteszi, hogy a Magdolna Negyed Program legutolsó ütemében 1500 háztartást érintve 28 bérház újult meg, és a most induló Orczy Negyed Programban is szerepel bérlakás- és bérház-felújítási terv, 1,5 milliárd forintból.

 

„A legutóbbi testületi ülésen pedig döntöttünk arról, hogy a 3,3 milliárd forintos pénzmaradványból további 200 millió forintot biztosítunk bérházak felújítására. Ez egy hatalmas feladat, lépéről lépésre tudunk haladni, az érdemi előrelépéshez állami segítség is szükséges, de jó a kapcsolatom az állami szereplőkkel, így számítok is rá. Igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni a társasházak, bérlakások, bérházak felújítása érdekében, a sikerhez pedig szükség van az itt lakók együttműködésére is” – zárja a beszélgetést Józsefváros alpolgármestere.