Száz éve viseli Blaha Lujza nevét a főváros emblematikus tere
2020. január 9.
A Blaha Lujza tér Józsefvárosban, azon belül a Palotanegyedben található, amely az egyik legforgalmasabb tér Budapesten, a Rákóczi út és a József körút kereszteződésében. Blaha Lujzáról, a 19. század századvégi és az azt követő századeleji híres népszínművésznőről és énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el 1920-ban, ugyanis a művésznő évtizedekig volt tagja a Nemzeti Színház társulatának, s a közelben, a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban lakott. A terület előzőleg a Népszínház utca egy részét alkotta.
A környéken számos ismert, ikonikus épület kapott helyet egykor, ezekből szemezgettünk.
Nemzeti Színház
A tér középpontjában állt a „Nemzeti Színház”. A budapesti 2-es metró építése miatt a felújításra szoruló épületet 1965-ben felrobbantották. Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Az eklektikus stílusú tradíciókat őrző épület Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. Homlokzatán, amely a tér felé nézett nagyméretű rizalitot láttunk, amelyen hat oszlop tartotta timpanont, benne domborművel. Az első emeleti ablakok felett Kisfaludy Károly, Egressy Béni, és Gaal József mellszobra állt.
A Nemzeti Színház fő feladata volt a drámairodalom hazai és külföldi klasszikusainak színrevitele, a kortárs magyar dráma ápolása. Itt léptek fel leghíresebb színészei, köztük például Újházi Ede, Ódry Árpád, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr.
A "régi" felrobbantott Nemzeti Színház, a Blaha Lujza téri Népszínház épülete.
Corvin Áruház
A Corvin Áruházat 1926. március 1-jén nyitották meg Budapesten. A Corvint a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió magyar korona alaptőkével. A részvénytársaság alelnöke és az áruház első igazgatója Lewin Miksa német nagytőkés volt. A Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A látszólag egy emeletes homlokzat mögött négy emeletsor volt, teljes magasságukban összefüggő ablakokkal, ezeket csak fabetétek választották el, szinte észrevétlenül alsó és felső részre. A bejárat mögött kétszintes, üvegtetős csarnokrész fogadta a vásárlókat. A belső tereket és felületeket Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid plasztikus munkái díszítették. 1966-ban az eredeti homlokzatot alumíniumborítással takarták el, ami 2018-ban került lebontásra az épület felújításának keretében.
EMKE
A Rákóczi út és az Erzsébet (volt Lenin) körút sarkán volt az 1894-ben megnyitott EMKE kávéház, a korabeli Budapest egyik legismertebb és legnépszerűbb kávéháza. A zenés szórakozóhely nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta, amelynek a kávéházat alapító Wassermann Jónás is tagja volt. 1956-os szétrombolása után az épületet újjáépítették. Földszintjén eszpresszó és bisztró működott, emeletén étterem üzemelt. Jelenleg a Raiffeisen Bank egyik VII. kerületi fiókja működik a földszinten a régi kávéház helyén.
Nagykörút - Rákóczi út kereszteződés a mai Balha Lujza tér felől nézve. Bal oldalt az EMKE egy része látszódik.
Éjjel-nappali
Az EMKÉ-vel szemben, a körút túlsó oldalán található sarokházban volt Budapest első, 24 órán keresztül üzemelő üzlete, az úgynevezett éjjel-nappali KÖZÉRT (Községi Élelmiszer Kereskedelmi Rt). Ma ugyan nem állandó nyitvatartással, de ugyanúgy élelmiszer-áruházként működik.
Budapesti 2-es metró és az aluljáró építése a Blaha Lujza téren
Sajtóház
A Blaha Lujza tér, a Somogyi Béla utca és a József körút által határolt területen két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből 1949-ben alakították ki a Hírlapkiadó Vállalat székházát. A három házból összegyúrt épületen belül a József körút 7. megtarthatta eredeti, műemléki értékű homlokzatát, míg a többi egységes arculatot kapott. Ebben a formában vált az – akkor még – a Nemzeti Színház uralta tér meghatározó épületévé, szerkesztőségek tucatjainak (Népszabadság, Esti Hírlap stb.) adva otthont hosszú évtizedeken át. A köznyelvben Sajtóházként ismert épület a rendszerváltást követő évtized alatt kiürült, és éveken át üresen árválkodott a Blaha Lujza téren. 2005-ben lebontották, 2005-2011 között a József körúti régi homlokzat megtartásával, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven a helyén.