Egry Attila kiemelte: a belvárosi környezet remek adottságot, ugyanakkor kötöttséget is jelent. Itt kell kialakítani azokat a közösségi tereket, ahol a lakosok megtalálják otthonukat, munkahelyüket, szórakozásukat, családi életüket. Riz Levente pedig arról beszélt: a XVII. Budapest legnagyobb kiterjedésű kerülete, 88 ezer ember lakja. Kényszerközösségként indult 1950-ben négy település egyesítésével, majd a szocializmusnak nem volt célja, hogy közösséget hozzon itt létre. 2007-ben hirdették meg a Modern Kertváros programot: modern infrastruktúrával, korszerű intézményekkel, a zöldövezet fejlesztésével és közösségépítéssel.

 

 

Egry Attila a józsefvárosi fejlesztések kapcsán arról beszélt, hogy Józsefváros kifejezetten erős a szociális típusú rehabilitációban: azon túl, hogy az épített infrastruktúra megújult, sikerült a társadalmat is integrálni a budapesti, országos létbe, akár a foglalkoztatás, akár a közösségi együttélés szabályainak követése szempontjából. Az alpolgármester emlékeztetett arra, hogy a kerület az utolsó tíz évben 20-22 milliárd forintot fordított a Magdolna negyed, a Corvin negyed és a Palotanegyed fejlesztésére, a megszépült köztereket ma már családok, gyerekek, nyugdíjasok töltik meg. Emellett számos program várja a lakosokat, az önkormányzat támogatásával két közösségi ház, galéria, színház is működik a kerületben. ”Nyóckerből Józsefváros lettünk, ami az utolsó 10 év, a Józsefváros Újjáépül Program eredménye” – szögezte le Egry Attila.

 

A beszélgetést Karc FM-en is meghallgatható, a Köz-pénzügyek című adásban.