Választás 2019
Európai parlamenti választás
Vasárnap dönthetünk 21 képviselői helyről
Május 26-án, vasárnap valamivel kevesebb mint 8 millió választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.
A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika. A Nemzeti Választási Bizottság a héten jóváhagyta a szavazólapok mintáit.
Az EP magyar tagjainak választását március 1-jén írta ki Áder János köztársasági elnök.
A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 85 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.
A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük vasárnap reggelig 20 361-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket május 22-én 16 óráig lehet benyújtani, öt évvel ezelőtt 69 200-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 93 ország 132 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.
Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 113 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 3 096-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 1622-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Regisztrálni május 2-án 16 óráig lehetett, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint 85 502 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben. A hét közepén még 117 ezer levélben szavazó szerepelt az NVI nyilvántartásában, de mostanra törölték belőle azokat a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárokat, akik a Brexit elmaradása miatt nem szavazhatnak levélben.
Forrás: MTI
Az EP magyar tagjainak választását március 1-jén írta ki Áder János köztársasági elnök.
A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 85 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.
A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük vasárnap reggelig 20 361-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket május 22-én 16 óráig lehet benyújtani, öt évvel ezelőtt 69 200-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 93 ország 132 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, május 25-én, szombaton lesz a voksolás.
Választójoga van az EP-választáson az EU más tagállamának magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárának (amennyiben magyar listára kíván szavazni). A Nemzeti Választási Iroda (NVI) 113 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 3 096-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 1622-en szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Emellett - választási regisztrációt követően - szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. Regisztrálni május 2-án 16 óráig lehetett, a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint 85 502 levélben szavazó szerepel a névjegyzékben. A hét közepén még 117 ezer levélben szavazó szerepelt az NVI nyilvántartásában, de mostanra törölték belőle azokat a Nagy-Britanniában élő magyar állampolgárokat, akik a Brexit elmaradása miatt nem szavazhatnak levélben.
Forrás: MTI
